"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Samstag, 13. Februar 2010

Csak gyerek nélkül

Mostanában jobban felfigyelek az újságokban, tévében minden hírre, ami Svájccal kapcsolatos. Pár napja nagy felháborodással közölt egy osztrák újság egy cikket arról, hogy Svájcban (főleg Zürichben) bizonyos éttermekből és bárokból kitiltották a gyerekeket. Diszkriminálónak, bizarrnak és lehetetlennek tartják, és arról írnak, hogy lassan a kutyák kedveltebbek lesznek, mint a gyerekek.

Elég nehéz nekem is egyértelműen állást foglalnom. Egyrészt én sem tartom helyesnek, mert akkor jogos lehet a kérdés, hogy ki lesz a következő "zavaró" csoport, akit szintén kitiltanak az éttermekből: idősek, túlsúlyosak, nem túl divatosan öltözöttek, fogyatékosok, akik artikulátlanul kiabálnak vagy esetleg a külföldiek?

A gyerekek a társadalom részei, ugyanolyan jogokkal, mint a felnőttek, de nem várhatjuk el tőlük, hogy ugyanúgy viselkedjenek, mint mi, felnőttek. Nem tudnak órákon keresztül csendben egy helyben ülni, egy évesen már szépen késsel-villával enni, hanem kézzel-lábbal esznek, maszatolnak, morzsáznak, kiabálnak, futkároznak és ez így is van rendjén.

Másrészről valahol meg tudom érteni az étteremtulajdonosokat is. Végül is joga van mindenkinek megválasztania, hogy melyik csoportot célozza meg. És egy üzleti ebéd vagy romantikus vacsora elfogyasztásakor lehet, hogy engem is zavarna, ha a szomszéd asztalnál gyerekek kiabálnának.

Vannak olyan hotelek is, ahol ha nincsenek is konrétan kitiltva, de kedvesen felhívják a vendégek figyelmét a honlapon, hogy gyerekeket nem túl szívesen látnak.

Amíg kettesben voltunk G-vel, mi is sokszor voltunk egy ilyen hotelben, kedvenc wellnesshotelünkben, és bizony élveztük a gyerekricsaj nélküli nyugalmat, csendet, pihenést :)

Mióta Marcellel megyünk, inkább kinderhotelt választunk vagy apartmant, ahol nem kell attól tartatnunk, hogy ránk szólnak, ha túl hangos vagy túl eleven a gyerek.

Étterembe nem sűrűn járunk, de akkor is inkább megyünk az olaszhoz a sarokra, ahol a bambini a király, mint egy puccos étterembe, ahol már akkor ferdén néz ránk és barátságtalan a pincér, mikor etetőszéket kérünk.

Úgyhogy szerintem amíg nem törvény tiltja ki a gyerekeket az éttermekből, addig rendben van a dolog, válassza ki mindenki a magának megfelelőt, van elég étterem mindenhol.

Amire viszont nagyobb hangsúlyt fektetnék és sokkal fontosabbnak tartnám, az a dohányzási tilalom bevezetése lenne! Olaszországban már nagyon jól működik és az olaszok tartják is magukat hozzá :) Még egy plusz pont a "miértimádomolaszországot" című listámon, de erről majd később ;)

Kommentare:

Regi hat gesagt…

Én is imádom Olaszországot!!! :)
Igazat adok mindkét oldalnak! Emlékszem, amikor Bendike megszületett, 2 órára elmentünk vacsizni, és közben a másik asztalnál ugráltak, sikítoztak, rohangáltak a gyerekek... Akkor nagyon zavart! De közben arra gondoltam, lassan mi is ebben a helyzetben leszünk! És láss csodát, pont ma egy éve, a Kisfiam a földön fetrengve hisztizett az étterem közepén... (otthon fogyasztottuk el az ebédet)

Örülök, hogy Te is bekukkantottál hozzám! :)

Anonym hat gesagt…

én pont ezt (is) birom az USA-ban, hogy egyrészt füstmentesek az éttermek, másrészt bárhová megyünk van etetőszék és abszolút természetes, hogy gyerekeket viszünk, van gyerekmenü, stb... Igaz nagyon puccos, öltönyös helyre nem járunk, oda Pé-t sem engednék be... :)))

Viszont rengeteg az olyan hotel, resort, ahová csak pl 18 éves kortól lehet vinni gyereket, én most döbbentem meg ezen... :(

olyan jó, hogy ilyen rendszeresen irsz!!! ;)

berry

khase hat gesagt…

Berry, 18 évesen vinni a gyereket? Akkor ök már saját maguk fogják megmondani, hova akarnak menni :))

Étteremben sehol nem lehet bagózni? Ott a helyem :))

Jó, hogy írtál :)

Ferilka hat gesagt…

Nekem Svájc francia oldaláról van tapasztalatom ezügyben, de az pozitív: ahol eddig étteremben jártunk ott mindenhol volt etetőszék és gyerekmenü is.

Nagyon tetszik a blogod! :-)

khase hat gesagt…

@Ferilka, köszi, remelem, mi is pozitivan csalodunk majd :)
Örülök, h tetszik a blog :)