"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Freitag, 11. Juni 2010

23 hónap

Tényleg hihetetlen, de egy hónap múlva Marcel második szülinapját ünnepeljük már!! Lassan tényleg kis-nagyfiú lesz a mi babánk :)

Az elmúlt egy hónap alatti változások leginkább a bölcsinek köszönhetőek. Nagyon megszerette az óvónéniket, a gyerekeket, jól érzi magát ott és nagyon sokat fejlődött a szocializálódás terén. Megtanult szépen kanállal enni (itthon nincs mindig kedve, de óvónéni szerint gyönyörűen eszik az oviban egyedül :), megszerette a rajzolást, gyurmázást, de azért még mindig leginkább az autóival játszik. Az autómárkák nagy részét felismeri, sokszor engem javít ki, mert én nem jól tudom :)))

Ha kirándulni, sétálni mennek, szépen megfogja a kis ovis társai kezét, pár hónapja még elhúzódott mindenki elől.
Egyre több mindent megért németül, szinte mindenre reagál már, amit az oviban mondanak neki, mindenben részt vesz aktívan, csak éppen nem beszél... De szív mindent magába, hihetetlen emlékezete és megfigyelőkészsége van.

A könyveket, meséket is szereti, Boribon- és Böngésző-lázban ég, imádok neki mesélni :) a tévé továbbra sem köti le, nem is bánom.

Imád kint lenni, rohangálni, a szelídből vad motoros lett, hihetetlen gyorsasággal megy és lejtőn lefelé is száguld (de azért az jó, ha a lejtő alján ott áll valamelyikünk, mert fékezni nem mindig sikerül neki :))

Éjszaka jól alszik, csak a tyúkokkal kel, mostanában fél hat felé, utána még összebújunk a nagyágyban, az jó, de néha hagyhatna kicsit tovább aludni :)

Még mindig nagy tej-junkie, egyébként eléggé válogatós (legalább is itthon :). Ami nagy bánatom, hogy semmilyen idény-gyümit, epret, cseresznyét, dinnyét nem hajlandó megenni (nem beszélve a zöldségekről..).

Mostanában nem hisztizik sokat, nagyon jól alkalmazkodik a megváltozott szituációkhoz, szinte mindig jó kedve van, vidám, mosolygós, de azért látom rajta, hogy most már nagyon hiányzik neki G, nagyon jó lesz már együtt lenni.

Nem akartam sokat és hosszan írni Róla, hisz jövő hónapban úgy is megteszem ezt majd, de hiába, keveset meg nem tudok :)))

Imádnivaló csoda, életünk értelme :))

Kommentare:

Andi hat gesagt…

Jaj de jó a kép! Repül az idő!!!

Anonym hat gesagt…

hihetetlen, nagyon nagyfiú már, jó lesz újra látni! :)

azért az nem véletlen, hogy az oviban szépen eszik, neked meg válogat otthon... a hugom is ilyen volt... jaj, istenem, milyen nehéz velük néha!

jó pakolást nektek, mikorra kell kész lenni a dobozokkal?

berry

mogyimokus hat gesagt…

Dehogyis nem! Olyan jó, hogy hosszan írtál! Tényleg imádni való kis lurkó! Vagány kis srác!
Kitartás, már nem sok idő és együtt tölthetitek a mindennapokat!