"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Montag, 9. August 2010

Katasztrófális

Ezzel az egy szóval lehet jellemezni Marcel alvását, mióta visszajöttünk Svájcba...

Otthon sem aludt már valami fényesen és igazából a 2 év alatt soha nem kényeztetett el minket és nem volt valami világbajnok alvó, de ami másfél hete megy, az túltesz mindenen...

Este legalább másfél-két óra, míg elalszik, és bár nem vagyok a sírni hagyás híve, néha már annyira belefáradok, hogy muszáj egy kicsit hagynom. Bár a vége így is, úgy is az, hogy csak akkor alszik el, ha ott vagyunk mellette.

Hajnalban ébred, akkor már nem marad meg a kiságyban és egyedül szintén nem alszik vissza, ilyenkor vagy én fekszem oda mellé a földön lévő matracra vagy G, vagy jön közénk a nagyágyba (kitúrva onnan G-t vagy engem) vagy az utazóágyba a mi szobánkba, mindenesetre egész reggelig megy a népvándorlás és minden reggel más ágyban és más összeállításban ébredünk fel..

Mondanom sem kell, mennyire pihentetőek így az éjszakák...

Persze tudom, hogy rengeteg változás volt most a kis életében, sokat hurcoltuk, sok volt az idegen hely és szerintem közrejátszik a múlt vasárnapi tüzijáték is, amitől nagyon félt és elég mély nyomot hagyott a kis lelkében, de már kezdünk mind a ketten zombik lenni Gvel a sok nemalvástól és igencsak rányomja a hangulatunkra a bélyegét az, hogy nincs egyetlen nyugodt esténk sem.

Nem tudom, hogyan és mitől fog ez megváltozni, de nem szeretném rászoktatni arra, hogy csak velünk együtt, csak a nagyágyban aludjon el.. Viszont nem szeretnék "rossz anya" sem lenni, nem szeretném, ha úgy érezné, hogy cserben hagyom, hogy nem számíthat rám..
Csak szeretnék már 2 óránál többet aludni egyben....

Hol van itt a megoldás??????

Kommentare:

Anonym hat gesagt…

na, szegények, ez tényleg kriminális!!!!
emlékszel, hogy Nándival is mennyit szenvedtem Karácsonykor, üvöltött amikor otthon voltunk, csak velem aludt, de néha akkor is felkelt éjjel és mellettem üvöltött egy sort... amikor visszajöttünk az USAba lenyugodott egy hét alatt, de következetesen a SAJÁT ágyába tettük le, bementünk, lenyugtattuk, ottmaradtam ha kellett, üvölteni Nelli miatt nem hagyhattam mindig, de néha én is hagytam, de viszonylag hamar megszokta a helyét újra...

mondjuk nektek most ez más, egy ideiglenes helyet kell megszoknia Marcelnek... türelem, türelem, türelem!!!szegények...

mogyimokus hat gesagt…

Hát az alvás.... Örök kérdés,legalább is nálunk is. Nem is tudják azok a szülők ahol egy álommanó a gyerkőc, hogy mitől lettek megkímélve. Én sem vagyok az együtt alvás híve, de sajnos nálunk is már több mint fél éve az éjszaka közepén ébred, és jön közénk, én cirka egy hónapnyi éjszakázás (kb 1-2 óra ébrenlét mire visszaaludt) után adtam fel Kálmán unszolására. Hátha nektek sikerül visszaszoktatni, én is áldanám, ha valahogy sikerülne, de egyenlőre annyira nem zavar,hogy köztünk alszik, hogy ismét éjszakázzak. :) És végül is édes ahogy köztünk szuszog. :)
Az elmúlt hetek nagy mozgalmai biztosan felkavarták kicsit, legyetek mellette és annál hamarabb megnyugszik, és talán könnyebben elalszik.
Kitartás!
Puszi
Ildi

khase hat gesagt…

Persze hogy emlekszem, ezert is vartam, hogy irjal valami okosat :)
Az alapbaj gondolom az, hogy itt tenyleg semmi nem sajat es nincs ideje megszokni, ha kiszamolom, hogy az elmult 2 honapban hany helyen es hany agyban aludt, az meg egy felnöttnek is sok lenne...

Egyreszröl azt gondolom, h most kezdjem el megnevelni, mikor 5 nap mulva megyünk nyaralni, ott megint valami mas lesz, aztan ha visszajöttünk, par het utan megint költözes(remelhetöleg mar a vegleges lakasba), masreszröl meg mar tenyleg nagyon kivagyunk mind a ketten. Es ez egy ördögi kör, mert ejjel mar annyira faradt vagyok, h egyszerübb csak odafeküdni melle vagy athozni a mi agyunkba, mint hogy ott alljak a kisagya mellett es varjam, h elaludjon...
Lehet, hogy meg a szopizasra is visszaszokik :D:D:D:D:D

Napközben tenyleg egy tünder, semmi baj nincs vele, csak ez az (nem)alvas-mizeria ne lenne :(

Magdaléha hat gesagt…

Szia!

Hát az enyémek sem az alvás bajnokai :-)
AMi nálunk bevált, hogy mindenkinek van egy saját alvóspárnája, és azt visszük is, ha idegen helyre megyünk. Jól látom, hogy kiságyban alszik még Marcel? Nem az a baja? kitartást és pussz:M

Anonym hat gesagt…

ha újra elutaztok, akkor tényleg megint ki fog zökkenni, ha véletlenül helyre is állna most az alvása... én ott aludnék mellette a földön a helyedben egy matracon... csináltam ilyet még Nellivel is, meg most Nándival is... ha elaludtak mindig kijöttem...
hátha... de tényleg nem akarok okoskodni!:)))

khase hat gesagt…

Mogyimokus, ha nem zavar Benneteket, akkor miert is valtoztassal rajta! Viszont Marcel annyira eberen es nyugalmatlanul alszik, egyfolytaban forog, mocorog, mozog, jar a keze-laba, hogy ha közöttünk fekszik, akkor egy idö utan mind a kettönket kitur az agybol. Persze jo vele egy kicsit összebujni, de ha ez teljesen az alvas rovasara megy, annak mar nem örülök...
(mailt megkaptam, nyaralas utan tudok irni majd!!)

Magda, Marcelnek van ket nyuszija, amit cipel mindenhova, de ettöl nem jobb a helyzet..
Nem hiszem, hogy a kisagy a baja, egyreszt MO-on is abban aludt es nem volt gond, masreszt meg kiprobaltuk, h a matracon aludjon, hogy ne legyen "bezarva", azzal csak azt ertük el, hogy azonnal felpattant es jött kifele.. (a racsos agyat meg lehet csinalni gyerekagynak, csak a hozzavalo lecek es csavarok meg Becsben vannak a raktarban....)

Berry, most en is azt csinalom, hogy ha ebred, akkor atmegyek hozza, megitatom es bent hagyom a kisagyban, en meg odafexem melle a matracra. Vissza a haloba viszont mar nem jutok, mert elöbb elalszom, mint Marel :)))

Azert köszi a tippeket, en mar azt varom, h legyen sajat lakasunk, es tudjunk megint valami normalis es kicsit nyugisabb eletet elni (ha nalunk lehet egyaltalan ilyenröl beszelni :)))