"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Montag, 13. September 2010

Nem lehet megunni...

A 7végénk (beleértve a mai napot is) már megint elég mozgalmasra sikeredett :) Hiába, nem tudunk megülni itthon, főleg akkor, ha ragyogóan süt a nap és hát annyi látni-megmászni-kirándulnivaló van itt a környéken, hogy kár lenne nem kihasználni a jó időt.

Szombaton a családi kupaktanács (beleértve Marcelt is, aki imádja a térképeket nézegetni:) úgy döntött, hogy a közeli Niederhorn csúcsra megyünk kirándulni. Elég későn, 11kor indultunk, remélve, hogy Marcel alszik legalább egy fél órat az autóban, persze nem így történt..
A Thunersee-t megkerülve, Interlakenen keresztül jutottunk el Beatenbucht-ig, ahonnan a kisvonat indult fel a hegyre.
Félúton aztán felvonóba szálltunk át, nagyon érdekes volt, három volt mindig összekötve, ilyet még nem is láttunk. Ahogy mentünk fölfelé, már látszott, hogy jól döntöttünk :)

1950 méterre megy fel a felvonó és mivel csodaszép tiszta idő, ragyogó napsütés és kék ég fogadott bennünket, a látvány lenyűgöző volt.
Lábunk alatt a Thunersee vize türkíz színben pompázott, csak úgy csillogtak rajta a napsugarak, a partján elszórva a kis faluk, városok, Interlaken, Thun házai, mint apró gombák a réten, velünk szemben pedig a négyezer méter magas Mönch-Eiger-Jungfrau hegycsúcs-hármas és további kisebb-nagyobb hegyek hófödte csúcsai tündököltek a napsütésben. Giccses így leírva? Az is volt, de nem tudtunk betelni a látvánnyal :)

A csúcsra betonozott(!) út vezet, így akár babakocsival vagy tolószékkel is fel lehet menni.
Mi aztán továbbmentünk a hegygerincen, nagyon jó túraútvonalakat találtunk, olyat, amit Marcel is nagyon jól bírt. És mivel annyi nézni-látnivaló volt, el is felejtette, hogy mennyire fáradt és hogy kimaradt a délutáni alvása :)

Nagyon sok siklóernyőst láttunk, a hegytetőről indultak, eddig mindig csak az "érkezési oldalon" voltunk, ahol leszálltak, de most lenyűgöző volt látni ilyen közelről, ahogy elindulnak lefelé. Persze a kulissza is adott volt hozzá:) Én nagy kedvet kaptam, hogy kipróbáljam, akár azonnal indultam volna:) (G azért nem volt annyira lelkes az ötlettől :)

Mindenesetre szuper nap volt, biztos nem most voltunk ott utoljára! Marcel az autóban 23tized másodperc alatt elaludt, jót tesz neki a hegyi levegő :) (ja egyébként egy hete szuperül alszik éjszaka is :) koppkoppkopp:))

És akkor az elmaradhatatlan fotók :))) (többi a szokásos helyen:)













Vasárnap Bern "házi " hegyén, a Gurtenen voltunk, ami tőlünk 5 percre van. Egyébként is nagyon gyakran járunk oda, szintén egy kisvasút visz fel a hegyre, fent csodaszép kilátás Bernre, hatalmas szuper játszótér, Marcel nagy kedvence, a liliputi kisvonat, mágneses kisautók, kis tó tutajjal, vízeséssel, kilátótorony, szóval minden, ami egy kisgyerek szivét megdobogtatja :) (sőt még az enyémet is, és olyan jó érzés, hogy Marcel mellett megint egy kicsit gyerek lehetek én is, gyerek-szemmel figyelhetem a világot és átélhetek olyan dolgokat, amik fölött gyerek nélkül átsiklanék).

Na szóval ezen a hegyen tegnap gőzmozdony-fesztivál volt, elővették a legszebb-legféltettebb kismozdonyokat, azokkal mentek körbe a liliputi vonatok, mellette csomó gyerekprogram, dínom-dánom és nem utolsó sorban a mezőberényi ifjúsági fúvószenekar koncertje :)
Marcel odavolt a gőzmozdonyokért (egyébként is vonat-mániás lett, mondjuk ehhez jó országot választottunk;), én meg összeismerkedtem a zenekar vezetőivel, elbeszélgettünk egy kicsit, nagyon kedvesek voltak.

Persze erről is készültek képek :)









A délutánt pedig magyar ismerőseinkkel töltöttük, jót elbeszélgettünk.

Ma pedig kedves blogos barátnőmet, Ferilkát és 5 hónapos kislányát látogattuk meg. Lausanne és Genf között laknak egy kis faluban, a Genfi-tó partján, kilátással a tóra és szép időben a Mont Blancra is :) Leteszteltük az ottani játszótereket, megcsodáltuk a környéket és nem utolsó sorban szuper jót beszélgettünk. Annyira egy hullámhosszon vagyunk, csak hát kicsit messze egymástól, persze mi ez a 2 óra Bécshez vagy Magyarországhoz képest...

Szóval megint nem unatkoztunk és már tele a naptár programokkal erre a hétre is :)

ps: az asztalracsapás használt, ma felhívott a költöztető cég és garantálta a szept.28-i szállítást :))) hurrrááá, azért alakulnak a dolgok :)

Kommentare:

Ferilka hat gesagt…

Gyönyörűek a fotók!!! Nagyon kifogtátok az időt, ritkán látni ennyire tisztán a Nagy Hármast és a környező hegyeket. Hú, annyira kedvet kaptam (már megint), hogy arrafelé menjünk :-) Egyébként ősszel a legszebb a táj arrafelé is, majd meglátjátok - mikor a természet átmegy sárgás-barnás-pirosasba, de a hegycsúcsok továbbra is fehérek.

A siklóernyőzéssel én is kacérkodom már egy ideje - végre van "társnőm" is ezek szerint :-))) Amint Mini már nem belőlem fog táplálkozni, ki is szeretném próbálni mihamarabb :-)

mogyimokus hat gesagt…

Örülök, hogy jól alakulnak a dolgok! Csak használt az asztalra csapás! :)És csak irigyelni tudlak Benneteket: gyönyörű-gyönyörű helyeken jártatok! Szuper hogy ilyen jó kirándulósan telnek a hétvégéitek!
Ildi

Magdaléha hat gesagt…

Szuper, hogy jönnek a csomagok!
üdv: M

Ferilka hat gesagt…

Orsi, csináltál Prangins-ben is képeket? Már nem emlékszem...ha esetleg igen, át tudnád őket küldeni? Tájképekre gondolok, majd elmesélem mire kell! puszi