"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Freitag, 8. Oktober 2010

Egyedül...

Ma este hazautazott anyósom is, így 2 hét nagyszülői kényeztetés után egyedül maradtunk...

A búcsúzáskor akkora erővel tört rám a honvágy (pedig az utóbbi napokban, hetekben sikerült elég jól háttérbe szorítani) hogy legszívesebben én is indultam volna vele együtt..

És jöttek a könnyek, no meg lelkiismeretfurdalás, hogy valamilyen szinten megfosztjuk a nagyszülőket attól, hogy rendszeresen és sokat lássák Marcelt, aki kivirult ebben a két hétben, élvezett minden percet, amit imádott nagyszüleivel tölthetett, élvezte, hogy egész nap csak vele játszanak, csak vele foglalkoznak, élvezte a folyamatos kényeztetést, érezte a rengeteg felé áradó szeretetet és teljes odaadást.

Nekem is nagyon jól esett a segítség, nem haladtam volna ennyit a pakolásban egyedül (külön köszönet is érte!!), és az én lelkemnek is jót tett, hogy találkozhattam a szülőkkel, de nem ez volt a lényeg, hanem látni, megélni azt, ahogy kialakul az a bensőséges kapcsolat, szövetség a nagyszülők és unokájuk között, látni azt, ahogy a nagyszülők megfiatalodnak Marcel mellett és csordultig telik a szívük szeretettel iránta.

Ilyenkor gyötörnek a kétségek rendesen, hogy vajon jól döntöttünk és megérte-e, hogy ilyen messzire jöttünk, otthon hagyva a nagyszülőket, a szeretteinket, akik nagyrészt kimaradnak a hétköznapi életünkből és Marcel fejlődéséből (ami most nagyon látványos, hisz tényleg minden nap valami újjal kápráztat el minket).

Nehéz a szívem, kavarognak bennem a gondolatok, de már csak egy hét és jön apukám :)








Köszönjük, hogy itt voltatok, hiányoztok nagyon!!!

Kommentare:

Ferilka hat gesagt…

Ismerősek az érzések...nagyon is át tudom érezni, amit most érzel...
Mi beszerveztük újra a nagyikat novemberre, aztán karácsonykor irány haza. Persze ez nem ugyanaz mintha minden héten találkoznánk...
Puszi Nektek!

Anonym hat gesagt…

tudom, tudom, nehéz ügy! de legalább most feltöltődtök kicsit és Karácsony mindjárt itt van!
sok minden átértékelődik az emberben, ha gyereke lesz... pl a szülőhöz való kötődés is jó esetben erősebb lesz... :) valahogy jobban megértjük már őket igy, nem?!?! :)))

puszi, berry