"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Sonntag, 20. Februar 2011

Nem minden arany,

ami fénylik (még Svájcban sem) avagy egy tényfeltáró post arról, hogy miért is nem volt szerencsés a lakásválasztásunk...

Többen hiányoltátok már, hogy miért nem teszek fel képeket a berendezett lakásról és miért nem írok arról, hogy milyen itt az élet és hogyan is érezzük magunkat Thunban.

Ennek elég egyszerű oka volt... Panaszkodni nem akartam, nem is szeretek, gondoltam, idővel majd megszokjuk, megszeretjük a helyet és a lakást is, de aztán egyre-másra derültek ki, jöttek elő a problémák, és így lassan 5 hónap után eljutottam oda, hogy nem is bánnám, ha elköltöznénk innen..

Pedig talán még emlékeztek rá, ki akart annyira Thunba költözni??? Hát nem Gábor....De (sajnos) meggyőztem...

Érdekes, mert amig Bernben laktunk és Thunba csak kirándulni jöttünk, mindig olyan érzésem volt, hogy "hazaértem" és hogy el tudnám képzelni, hogy itt lakjak. Hát ez az érzés egészen addig tartott, amig ide nem költöztünk...
Persze figyelembe kell venni azt is, hogy sürgetett minket az idő és nem is nagyon volt más alternatívánk, de az is igaz, hogy elsőre nagyon megtetszett maga a lakás is. Hogy még sem érezzük otthon magunkat, annak több oka is van, mind magából a városból, mind pedig a lakásból kifolyólag.

1. Igaz, hogy Thun csodaszép helyen fekszik, közelben nagy hegyek, van tó, folyó, de ezzel az összes előnyét elmondtam... nagyon kicsi város, persze ezt tudtuk előre, de azt nem, milyen a gyakorlatban egy olyan helyen lakni, ahol nem történik semmi, nincsenek programok, nincsenek lehetőségek, legyen szó akár kultúráról, koncertekről, múzeumokról, gyerek- vagy felnőttprogramokról, nincs uszoda, játszóház de még egy normális játszótér sem...és a tény, hogy Bécsből jöttünk, ahol az ember nem tud választani a sok program között, csak még felerősíti a hiányérzetet...
Persze erre jöhet a kérdés, hogy "Hát ezt mind tudtátok előre, nem???". De igen, csak megélni más, mint elméletben beszélni róla..

2. Igaz, hogy kiszámoltuk, hogy mennyit kell Gábornak ingáznia, de a napi vonatozás, 3szori átszállás 2-3 órát elvesz az egyébként sem sok együtt töltött időből és nem mellékesen fárasztó is.

3. Igaz, hogy kétszer is megnéztük a lakást, mielőtt aláírtuk volna a szerződést, de a környék feltérképezésére nem sok idő maradt. Így belecsöppentünk egy gettós negyed közepébe, tele tamilokkal, szerbekkel, akiket ugyan Svájc befogadott, de mégis más kultúrából jöttek, ami igencsak meglátszik a viselkedésükön.

4. Igaz, hogy konstatáltuk, hogy a házunk aljában egy döneres étterem van, az viszont csak pár nap itt lakás után derült ki, hogy a döneres konyhája a mi nappalink alatt van, így ha nem akarunk döner-szagot az egész lakásban, akkor inkább ne is szellőztessünk. Ráadásul a kinti álló dohányzóasztaluk a bejárati ajtónk mellett van, így minden ki- és bemenetelkor sűrű dohányfüstön vághatjuk át magunkat.

5. Igaz, hogy láttuk, hogy az utca másik oldalán építkeznek, a már meglévő bevásárlóközpontot bővítik, de az is csak "menet közben" derült ki, hogy ez mennyi porral is jár. Még akkor is, ha nem is szellőztetek..

6. Szellőztetni viszont muszáj, mert rettenetesen párás a lakás, több helyen penészesedik is, leginkább a két fürdőszobában, ahol nagyon jól mutat a tetőablak és szép világos is lesz tőle a fürdőszoba, de az ablakon lecsapódó pára szépen folyik vissza a falakon lefelé (a házkezelőség reakciója: igen, több lakásból is jelezték már ezt a problémát..). A virágaim is mennek tönkre, mindegyiknek penészesedik a földje.

7. Igaz, hogy a sötétszürke kőpadló kezdettől fogva a mumusom volt, de azt nem hittem volna, hogy ennyire sokat szenvedek majd vele. Minden szösz, por meglátszik rajta, naponta 3szor moshatnám fel, akkor is koszosnak tűnne (persze a padlófűtés -amivel szintén nem sikerült megbarátkoznom - és az építkezés is hozzájárul ehhez, hogy még jobban száll a por..).

8. Igaz, hogy új építésű a ház, de az 5 hónap alatt 4szer (!!!) fordult elő, hogy egész napokra nem volt se fűtés, se melegvíz!

9. Igaz, hogy a szomszédokat előre nem ismerhetjük soha és nem akarok én mindenkinek a puszipajtása lenni, de hogy senki ne nyisson ajtót, mindenki csak begubódzva és magának éljen, elutasítva ezzel mindenféle ismerkedési lehetőséget, ezt sem gondoltam volna...

Lehet, hogy én látom túl negatívan a dolgokat? Bár amiket leírtam, azok mind tények, lehet szépíteni őket, de megváltoztatni nem. Mindenesetre sajnálom és kicsit kudarcként is könyvelem el, hogy 5 hónap alatt nem sikerült beilleszkedni, megszeretni a helyet és nem sikerült OTTHON-t varázsolni a lakásból, ahova szívesen megy haza az ember :((

Jó lecke volt ez már megint, habár ismét a saját kárunkon tanultunk, de legalább a legközelebbi lakáskeresésnél ezeket a tanultakat és tapasztalatokat kamatoztatni tudjuk majd! Remélhetőleg nem esünk bele még egyszer ilyen csapdákba és csak megtaláljuk egyszer álmaink otthonát :))))))

Kommentare:

Magdaléha hat gesagt…

Hmmm, hát ezekből a gondokból már egy- kettő is kiborító, de így egy csokorban :-((((
Kitartást, amíg kiderül a további sorsotok, és nagyon remélem, hogy legközelebb valami szuper helyen fogtok lakni, akár Svájcban, akár Bécsben!
ölelés: M

Anonym hat gesagt…

jaj, ez nagyon sok probléma, tényleg nagyon összejött... :(((

az a gyanúm, hogy nem elég egy jó lakást találnotok, a jó várost, országot is meg kell keresni előbb, hogy mindhárman jól érezzétek magatokat... :(

mi is költöztünk már rengeteget, volt ahonnan pár hét, hónap után, pedig hosszú távon akartunk ott élni, szintén zaj, bűz, ingázás, stb miatt, szóval megértelek... asszem nagyon kevesen vannak akik rögtön megtalálják álmaik otthonát, fészkét, ahol igazán jól érzik magukat!
kitartás Orsikám, lesz egy igazi!;)
berry

Ferilka hat gesagt…

Csatlakozom az előttem szólókhoz: ez így tényleg nem kevés probléma egyszerre :-( Remélem, hamarosan megoldódik az állás-, lakás-, élethely probléma-kör, addig is kitartás!!! puszi

Ildi hat gesagt…

Hát ez tényleg nem semmi problémahalmaz, kívánom, hogy hozzan valami újat az élet, amitől jobb lehet az életetek, akár máshol, akár itt! :)
puszi
Ildi