"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Mittwoch, 11. Mai 2011

"Mindent bele"-hétvége :)

A hétvége már megint nagyon gyorsan eltelt, de igazán jól éreztük magunkat, hisz volt benne minden, amitől feltöltődik az ember: két kirándulás, felvonózás, vonatozás, finom kaják, rengeteg nevetés és beszélgetés és mindez jó barátainkkal együtt.

A főhadiszállás most nálunk volt és innen indultunk mindkét nap útnak. Ildiék, akikkel Zermattban már eltöltöttünk egy szuper hétvégét, egy külön appartmanban laktak, de igazából csak aludni jártak haza :)))

Szombaton Gstaad felé vettük az irányt, már régóta szerettünk volna elmenni és megnézni ezt a kis festői szépségű, nagy hegyekkel körülvett, a gazdagok és szépek körében igen kedvelt falut. A falu 1050 méteren fekszik és különlegessége, hogy minden házat chalet-stílusban építenek, amitől egyedi hangulata lesz. Sok prominens embernek van itt házikója és mint utólag kiderült, aznap, mikor ott voltunk lett öngyilkos a 60-70es évek egyik leghíresebb német playboy-a, fotográfusa, milliárdosa, Gunter Sachs (22 háza volt szerte a világban, de a gstaad-i chalet-ját szerette a legjobban...).

Pont ebédidő volt, mire odaértünk, így első utunk a falu központjába vezetett, hogy valami éttermet keressünk. Mivel a május a hegyekben teljes uborkaszezon, hisz a sielésnek vége, a nyári túrázás meg még nem indult be, így eléggé kihalt volt a falu. Azért találtunk egy étterem-pubot, ahol rengeteget kellett várni a kajára, aztán sikerült elégetnem Marcel száját a tűzforró spárgakrémlevessel, amit persze sugárban köpött ki, így teljes ruhacsere is volt, de Gábornak legalább megvolt az öröme, mert isteni frissen csapolt Guinness sört ivott, igaz, csillagászati áron :)))


Ebéd után aztán az egyetlen működő felvonó felé vettük az irányt és felmentünk az 1.550 méter magas Eggli-re. Marcel teljes extázisba jött, mikor meglátta a felvonót, alig bírta kivárni, hogy megvegyük a jegyet, Gábort a nadrágjánál fogva húzta a felvonók felé :) Hihetetlen, hogy be tud lelkesedni, imád felvonózni :)


Aztán rá kellett jönnünk, hogy ez a nap nem a nagy túrázások napja lesz, bár felvettük a túrabakancsokat és hoztuk a gyerekeknek a háti hordozót is, de leragadtunk a hegytetőn lévő szuper játszótérnél, aztán a pasik még "elvánszorogtak" a hüttéig, ahol napozóágyak voltak kirakva, kényelembe helyezték magukat, amig aztán el nem indultunk lefelé :) szóval ezt a hatalmas túrát akár flipp-floppban is meg lehetett volna tenni :)))

Mindenesetre a játszótér nagyon bejött a gyerkőcöknek, volt egy kiszuperált felvonó, egy hatalmas vár, ahol Marcel a falmászást gyakorolta (egyre jobban belejön, hiába, itt minden játszótér alapfelszereléséhez hozzátartozik egy falmászó-fal:), hinták és mindez csodás helyszínen, nagy hegyekkel körülvéve és jó kis hegyi levegővel megdúsítva :)



Le is fáradtak kellőképpen, így hazafelé mind a két gyerek szunyált az autóban. Mi pedig megállapítottuk, hogy tényleg csodás egy hely, rengeteg túraútvonallal, úgyhogy lehet, hogy még visszatérünk oda egyszer.

Vasárnap nem túl jó időre ébredtünk, lógott az eső lába, de mire elindultunk, már kicsit javult a helyzet. A cél ezúttal a Jungfrau lábánál lévő Kleine Scheidegg volt. Lauterbrunnenben tettük le az autót, onnan indult felfelé a kisvonat, Wengenen át a 2.060 méter magason fekvő célállomásig. Sajnos a hegyek felhőben voltak, szinte semmit nem láttunk belőle és így azért sokat veszített a szépségéből. De nem úgy a mi hangulatunkból, vidáman, jókedvűen és rengeteget nevetve telt a napunk.


(itt látszik, mennyit számít, hogy milyen idő van, az első fotót akkor csináltam, mikor odaértünk, a másodikat pár óra múlva, mikor indultunk lefelé...)


Itt azért már sétáltunk valamennyit, mielőtt beültünk volna ebédelni, mert persze hogy megint ebédidőre értünk fel a hegyre :))))
A nagyon találó nevű Röstizzeria-ban ebédeltünk, egyik legfinomabb kaját, amit itt Svájcban eddig ettünk :) Közben kisütött a nap, kezdtek eloszlani a felhők és egyre több bukkant elő a táj szépségéből.


Aztán hogy ne legyen hiábavaló a túrabakancs és a hordozók, eldöntöttük, hogy elindulunk lefelé gyalog a kb. egy órányira lévő köztes állomásig (bár a nagy bekajálás után nehéz volt meggyőzni a fiúkat erről, ők inkább elgurultak volna a vonatig:))) Marcelt felvettem a hátamra, mert már fáradt volt, ez annyira bejött neki, hogy majdnem egy órát aludt a hátamon!!! Én meg megdöglöttem megszakadtam egy kicsit, hiába, azért mégis csak 15 kiló és az én hátam-gerincem nem erre van kitalálva.... mindenesetre legalább láttuk, hogy "vészhelyzet" esetén elvan benne és rövidebb távon elbírható, de napi túrát nem vállalnék be vele.... Petra is szépen aludt apája hátán, mi meg bandukoltunk lefelé, profi túrázók képét adva :))) Én nagyon élveztem, csodaszép a környék, nem volt túl nehéz az útvonal sem, de azért jól esett A: Marcelt levenni, mikor felébredt és B: beülni a vonatba :)))



Ide is szeretnénk mindenképpen visszamenni, egyrészt innen indul tovább a vonat a Jungfraura, másrészt azért még szebb lehet a hely nyári-napos időben :)

Ildiék csak hétfő délután indultak haza, így volt még pár óránk dumcsizni, nagyon jól esett :)

Szuper hétvége volt és már tervezzük a következőt így együtt :))))

Kommentare:

Ferilka hat gesagt…

Jaj Orsi, ez megint annyira jó volt! Már nagyon várjuk a következő ilyen hétvégét :-)))

Csilli hat gesagt…

Véééégre volt időm elolvasni:) Hát mozgalmas múlthétvége volt, és megint gyönyörű helyeken jártatok!!! Olyan csodás ez a Svájc, remélem még sok-sok helyre elmentek, hogy én is minél többet lássak belőle:D
Pusszantás

khase hat gesagt…

Csilli, tegnap is voltunk, ugyhogy lesz ujabb beszamolo es megint lathatsz belöle egy szeletket:)))

Tenyleg csodaszep, bar az idövel nem volt szerencsenk, de mar nyilnak a viragok, zöldell minden es mögötte a havas csucsok, csupa giccccccs :)))