"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Montag, 16. Mai 2011

Tipikus Svájc...

....avagy különlegességek a svájci bicskán, svájci csokin, svájci fonduee-n és a svájci órán is túl :)

Ha valaki Svájcra gondol, akkor van pár dolog, ami rögtön eszébe jut és amivel egyből azonosítja ezt a kis országot. A fent említetteken kívül ilyen még a Matterhorn, a bankok, a svájci frank, a hegyek, Heidi, a bernáthegyi, a függetlenség, a pontosság, a vonatok, a tisztaság, a biztonság, a svájci gárda és Tell Vilmos.

De van még ennél több érdekesség is, amit Svájc nyújt, ebből szedtem össze most egy csokorra valót :) (hisz tudjátok, mennyire szeretek listákat írni :D:D:D

* postabusz - különleges kürtszavával és sárga színével hozzátartozik a tájképhez. Nincs még egy olyan ország, amelyben ennyire jól kiépített és kiterjedt postabusz-hálózat van. A postabusz a legeldugodtabb völgyekbe, falvakba is eljut és nem csak a leveleket szállítja, hanem biztosítja, hogy a lakosság ne legyen elzárva a külvilágtól. Nincs olyan alpesi út, nincs olyan meredek hágó vagy szűk szerpentin, ahol ne közlekedne. A régi postakürtre emlékeztet a markáns hármas tülkölés „Cisz-E-A“ hangjegyekkel. Ez a hangsor első alkalommal 1924-ben csendült fel Rossini, Tell Vilmos című operájának nyitányában. E különleges jelet alkalmazták a postabuszok a nehezen belátható útszakaszokon.

* népszavazás - Svájcban a politikai rendszer szerves része és gyakran alkalmazott eszköze. Legyen szó akár minaretek építéséről, heroin és kannabisz fogyasztásáról, a fegyvertartás megszigorításáról vagy arról, hogy az óvodában dialektusban vagy hochdeutsch-ul beszéljenek-e az óvónők (hétvégén épp erről szavaztak és a dialektus lett a befutó...), sok mindenről megkérdezik a népet, ami által Svájc az ún. kompromisszumos demokrácia mintaországává vált.

* atombiztos bunkerek és jódtabletta - kicsit paranoiások a svájciak, szó szerint rettegnek egy atomtámadástól, így még pár évvel ezelőttig is csak úgy lehetett házat építeni, hogy legyen benne egy atombiztos pince. Gyakorlatilag minden házhoz, iskolához, kórházhoz tartozik egy óvóhely, amely atomtámadás esetén védelmet nyújtana a svájci népnek. A hétmillió lakosú Svájcban összesen 270.000 óvóhely található – annyi, mint sehol máshol a világon. A lakosságnak pedig jódtabletta is dukál, meg is lepődtünk, amikor bejelentkezéskor egy kis borítékot kaptunk, benne a jódtablettával (ami nyilván nem védene meg egy valós atomtámadás esetén, de úgy látszik, a svájciak lelkét megnyugtatja :)

* szirénák - hogy egy esetleges atomtámadás (lásdd fent:) vagy természeti katasztrófa esetén figyelmeztetni tudják a lakosságot, rendszeresen tesztelik és karbantartják a szirénákat, ami annyit jelent, hogy minden év februárjának első szerdáján hosszú hosszú percekig vijjognak a szirénák.

* rivella - tejsavóból készült gyógynövények és gyümölcsök értékes esszenciáját tartalmazó, alkoholmentes, diétás frissítő nemzeti ital. Piros (eredeti), kék (light), zöld (zöldtea-kivonattal) és sárga (tej helyett szójaalapú) változatban kapható, a neve pedig az olasz eredetű rivelazione (=felfedezés, felismerés, isteni kinyilatkoztatás) szóból származik. Gábor szereti, nekem valahogy nem jön be annyira az íze. Az országhatáron kívül kevésbé ismert, itt viszont a Coca Cola után a 2. legkedveltebb ital.

* fegyvertartás - Svájcban kötelező a katonaság, 20 éves kor körül minden svájci férfi átesik egy alapképzésen, hogy aztán 30-34 éves korukig tartalékos állományban maradjanak. Ez idő alatt mindenkitől megkívánják, hogy a hadsereg által kiosztott fegyverét otthon tartsa, hogy adott esetben gyorsabban tudjanak reagálni egy támadásra (újabb paranoia..). Amikor véget ér a katonai szolgálat, eldöntheti mindenki, hogy megtartja-e a fegyverét vagy visszaadja a hadseregnek. Nagyon sokan ez előbbi mellett döntenek, hogy a Svájcban igen népszerű és elterjedt hobbynak, a lövészetnek hódoljanak.

* szemétkezelés - Svájcban regionális szinten történik a szemét gyűjtése, ami annyit jelent, hogy nem csak általános szemétdíjat fizet az ember, hanem a lakhely szerinti boltban kell megvenni a szemeteszsákot (10-20as csomagolásban, többféle nagyságban kapható), csak az abba gyűjtött szemetet szabad a kukába dobni vagy pedig külön értékmatricát kell venni és ráragasztani a másféle zsákra, különben nem viszik el a szemetet, sőőőt kiguberálják, hogy kié is a "csomag" és még jól meg is büntetnek...10 db 35 literes szemeteszsák 19 frankba kerül, azért jó, hogy már legalább a használt pelenka nem foglalja benne a helyet :))) Mivel nem olcsó a szemétdíj, érdemes dugig tömni a zsákot és preferálni a szelektív gyűjtést, hogy minél több olyan szemét kerülhessen a szemeteszsákba, amit tényleg csak oda lehet dobni. Általában a bevásárló-központoknál, van szelektív hulladék-gyűjtő, ahol meg lehet szabadulni törvényesen és ingyen az üveg- és fémneműtől, elemektől. PET palackok gyűjtésére minden árusítóhely köteles konténert biztosítani. Van évente legalább 4 alkalommal papírgyűjtés, tehát papírral sem érdemes teletömni a szemeteszsákot.

* mosókonyha - sok helyen nincs is lehetőség a lakásban (fürdőszobában) bekötni a mosógépet, mert a hangja zavarná a szomszédokat...inkább kialakítanak az alagsorban egy közös mosó-szárító helyiséget. Különböző megoldások születtek erre, van, ahol heti egyszer, vagy kéthetente jut rád a mosás, van ahol lerohanásos alapon, van, ahol cetlire iratkoznak fel. Szerencsére nekünk van mosógép a lakásban, mert bár nem vagyok egy higiénia-mániás, de az kicsit távol áll tőlem, hogy az összes szomszéd kitudjamilyenkoszos cucca után mossam a fehérneműinket és Marcel ruháit...

* kerékpár-matrica (velovignette) - enélkül nem szabad bicózni (külföldi túristáknak nem kötelező), de mivel nem nagy összeg, 6 frank egy évre, viszont 2 Mio frank értékben biztosít, ha másnak okoztál kárt kerekezés közben, így érdemes rá beruházni.

* "nyugalmi zóna" (Ruhezone) a vonatokon - vannak olyan vasúti kocsik, ahol teljes nyugalomban és csendben utazhatunk, ugyanis az ilyen jelzésű kocsikban tilos beszélni, telefonálni, zenét hallgatni (még fülhallgatóval is!) és laptopon filmet nézni (mondanom sem kell, ezeket a kocsikat én csak hallásból ismerem, de egyszer szívesen utaznék bennük :))))

Biztos van még, ami kimaradt, de talán tudtam pár olyan dologról írni, amit eddig nem mindenki kapcsolt össze automatikusan Svájccal :)

Kommentare:

FodorMarcsi hat gesagt…

Nagyon jók, köszönöm! Fogalmam sem volt róluk!
Üdv, Marcsi

Ferilka hat gesagt…

NO, ebben még nekem is volt újdonság :-) Pl. a kerékpár matrica - hol lehet venni?
Milyen szemeteszsák az, ami 19 CHF-be kerül?? Én a coop-osat veszem 2,75-ért 10 vagy 15db-ot.
A piros rivella nekem is nagy kedvencem, nagggyon finom!Üdv a klubban G-nek :-)
Az alagsoros mosás tényleg macerás tud lenni, főleg gyerekkel (ebben van 1 év tapasztalatom:), de annyi jó oldala van, hogy reggel 6-kor nem a szomszéd gépére ébredünk reggelente :-)

Anonym hat gesagt…

nagyon érdekesek, tök jól összeszedted!

a mosás szerintem más nagy/kisvárosi társasházban is igy megy, mi laktunk ilyen házban sokszor már (Angliában, Németországban, USA-ban), mondjuk valószinüleg Svájc az egyetlen, ahol kifejezetten szabályozzák, mikor moshat az ember, mikor nem zajonghat az ember...
valahonnan rémlik, hogy a WC lehúzást is szabályozzák, ugye?! :))))

a vonatokon a németeknél és az amcsiknál is van ilyen csendes kocsi, mi legutóbb le is lettünk cseszve, mert suttogva beszélgettünk! :)

berry

khase hat gesagt…

Marcsi, hat igen, ezek nem olyan dolgok, amikre altalaban gondolnak az emberek, ha Svajcrol van szo :)

Ferilka, kerekparmatricat migrosban, coopban lehet venni, ott, ahol a szemeteszsakot ;))) hat lehet, h Nalatok mashogy van, hisz minden kantonban mas szabalyok vannak, de itt Bern kantonban csak egyfajta szemeteszsakban lehet kidobni a szemetet (Gebührensäckli a neve;)

Berry, azert az a fajta szigor, h szabalyoznak a wclehuzast vagy zuhanyzast, szerintem eleg ritka, ilyenröl meg nem hallottam... bar lehet, h valahol, vmikor volt, eleg rendszeretö emberek ezek a svajciak :)))