"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Mittwoch, 29. Juni 2011

Már megint

kirándultunk hétvégén, szombaton Luzern hegyét, a Rigit másztuk felvonóztuk-vonatoztuk meg, vasárnap pedig a Männlichen csúcsot, ami belopta magát a szívünkbe és dobogós helyen van a kirándulásaink között :))

Luzern légvonalban nincs messze tőlünk, de szombaton ismét rá kellett jönnünk, hogy Svájc hiába kicsi és nincsenek távolságok, a sok hegy miatt, amit mindig meg/ki kell kerülni (plusz eltévedni egy kicsit:), több mint két óra volt az út. Mivel szokás szerint nem sikerült túl korán elindulnunk, így pont délre értünk oda, mikor a fiúk már éhesek és álmosak voltak :) Rádadásul az idő sem volt jó, szeles, hideg, felhős, így megfordult a fejünkben, hogy ki sem szállunk az autóból, hanem fordulunk is haza, de azért ha már elmentünk odáig, gondoltuk, felmegyünk.

Luzern hegye a Pilatus mellett a Rigi, amit néha a hegyek királynőjének is neveznek. Legmagasabb csúcsa 1.795 méter (Rigi Kulm), ahova felvonóval és vonattal kényelmesen fel lehet menni. Rengeteg túra- és kiépített sétaútvonal is van, ahol még babakocsit is lehet tolni :) Több játszótér, kevés emelkedő, szóval gyerekekkel (is) jó kirándulóhely.

Fentről a kilátás (már ha tiszta az idő) lenyűgöző! A hegy lába alatt terül el a Vierwaldstättersee, a Zuger See, valamint több kisebb tó, délre pedig már a Berner Oberland 4ezres hegyeinek havas hegycsúcsát lehet(ett volna) kivenni a messzeségben.
Mivel nagyon fújt a szél, nem sokat maradtunk fent, a köztes állomásig lesétáltunk, ott szálltunk csak vonatra.

A körülmények nem voltak éppen megfelelőek, de még így is láttuk, hogy milyen csodás a hely, ahova érdemes még egyszer visszamenni :)

Hazafelé a "Kirschstrasse"-n (azaz cseresznyeúton) jöttünk, ami több kantonon át húzódik és arról híres, hogy rengeteg cseresznyefa található itt, úton-útfélen árulják a frissen szedett, hatalmas fekete szemü ropogós cseresznyét, cseresznyepálinkát és mindent, amit cseresznyéből készítenek :) Persze muszáj volt nekünk is venni egy kilót ebből a csemegéből és hát tényleg, ennyire finomat rég nem ettünk :)

Ízelítőül pár kép a Rigiről :)








(a többit ebben az albumban tudjátok megnézni ).

Vasárnap szó szerint betört a nyár és ahogy egy igazi osztrák mondaná, Kaiserwetter volt a hegyekben :) Kinéztem az internetről, hogy a Männlichen hegycsúcson nyár-nyitó zenés-táncos ünnep lesz és mivel ott még úgy sem voltunk, így mi más is lehetett volna az úticél (ja és van a gyerkeknek egy Felix-akadálypálya is - Marcelnek nagy kedvence a Felix-nyuszis mese, így aztán ő is nagy izgalommal készült a kirándulásra :)

Männlichenre két helyről lehet felmenni, Lauterbrunnen-Wengen (vonat)-Männlichen (nagyfelvonó) vagy pedig a Grindelwald-Männlichen (kisfelvonó) útvonalon. Mi ez utóbbit választottuk, jobban mondva Marcel, mert itt majdnem fél órát megy a felvonó, amitől teljes extázisba jött :))

Mire felértünk, jól összeaszalódtunk, kb. olyan volt, mintha fél órát szaunában ültünk volna, mert a nap végig tűzte a felvonót :) Nagy volt a kontraszt az előző naphoz képest, amikor vastagpulcsi-kabátban is majdnem elfújt minket a szél...

A felvonó 2.230 méterig megy, onnan még egy kis túra, amig felérünk a 2.343 méter magas csúcsra.

Sok szép helyen jártunk már, de inkább télen, így mondhatom, hogy megint elállt a lélegzetünk attól, amit láttunk :) Szemben az Eiger-Mönch-Jungfrau négyezres havas hegycsúcsai (nagyon jól látszott, mennyit ment vissza-olvadt el a hó és hol vannak a gleccserek), aztán a széles lauterbrunneni völgy a sok vízeséssel, a Schilthorn, Niesen és Stockhorn csúcsa, tovább a Thunersee, Interlaken, Rothorn és persze Grindelwald, First, Schynige Platte.

Miután megmásztuk a hegycsúcsot, kicsit letelepedtünk a virágos mezőre és néztük, ahogy siklóernyők indultak a domboldalról. Csodás volt.. Marcel ilyenkor mindig elmondja, hogy mennyire szeretne ő is igy repülni és az az igazság, hogy én is nagyon szeretném már egyszer kipróbálni, annak ellenére, hogy repülővel repülni nem szeretek, de ez annyira más :)

A Gasthausnál nagy színpadot állítottak fel, volt ott minden, jódlizás, tánc, zászlópörgetés, alphorn, igazi kis alpesi hangulatot teremtettek, mondjuk ilyen színfalak előtt nem volt nehéz :))) Marcelt persze inkább a játszótér és az ugrálóvár kötötte le (mert fent az is van, mellette hatalmas füves területek és sok könnyebb túraútvonal, szóval gyerekekkel ez is ideális), de én azért át tudtam adni magam egy kicsit ennek a hangulatnak :)

A Felix-úton végülis nem mentünk, mert elfáradt a társaság, majd  legközelebb, de ahogy néztem a térképen, sok vicces és jópofa akadályt, feladatot találtak ki a gyerekeknek.

Nagyon szép nap volt, minden passzolt, jól éreztük magunkat és biztos, hogy ide is jövünk még :))

Mondanom sem kell, Marcelt egyik kirándulás után sem kellett ringatni :))))

Ízelítőül innen is pár fotó:









Kedvenc fotóm, mert eddig ilyet csak utikönyvekben láttam :)))) (háttérben az Eiger és Mönch :)


(a többit ebben az albumban találjátok :)

Ígérem, most egy darabig nem lesz több hegyes-felvonós-vonatos beszámoló és képek sem :))

Keine Kommentare: