"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Dienstag, 14. Juni 2011

Visszatértünk

a hegyek hegyéhez és Zermattban, a Matterhorn lábánál töltöttük el a pünkösdi hétvégét. Akárcsak márciusban, most is Ildiékkel mentünk, úgyhogy a hangulat már adott volt, sajnos az időjárással már nem volt akkora szerencsénk, hűvös, felhős, borús, esős idő volt, a Matterhorn csak néha bukkant elő, de még így is lenyűgözött már megint.

kilátás a szobából :)))

Most nem Täschben (az utolsó falu, ameddig autóval el lehet menni) foglaltunk szállást, azt gondoltuk, hogy ha már egyszer Matterhorn, akkor lakjunk Zermattban, mégis csak más a hangulata, bevállalva ezzel a cipekedést, mert ugye az autót Täschben kell letenni, onnan vonat-taxi-gyaloglás a sorrend. Gábor reménykedett, hogy kicsit kevesebb cuccot viszünk majd magunkkal, de most sem kellett bennem csalódnia és sikerült megint a fél házat összepakolnom :))



Mentségemre legyen mondva, hogy most nem hotelt foglaltunk, hanem egy chalet-ban egy lakást és mivel nem tudtuk, mennyire van felszerelve, elég sok mindent pakoltam (mint utólag kiderült, teljesen feleslegesen :). Egyébként két dolog miatt választottuk az appartmant, az egyik az, hogy a gyerekekkel ez sokkal kényelmesebb volt, mint egy hotelszoba, a másik pedig az, hogy miután a gyerkőcök elaludtak, elkezdődhetett a mi éjszakákba nyúló életünk, nagy evészet-ivászat, rengeteg kacagás és hatalmas beszélgetések :))

A Haus Narnia-ra esett a választás és nem bántuk meg! Szinte vadiúj a ház, az alsó két szinten egy-egy kibérelhető lakás (120 m2), fent pedig a tulajdonosok laknak. Mi a földszinten laktunk, a gyerekek miatt ez jó volt, mert így a keretet is tudtuk használni, a kilátás pedig ugyanolyan csodás volt, már amikor látszott a Matterhorn :)) A háziak rettentő kedvesen és szívélyesen fogadtak minket, kis figyelmességek az asztalon, pár instrukció és már birtokba is vehettük a lakást :)




Szombaton felhős időre ébredtünk, de úgy döntöttünk, hogy ez nem gátol bennünket abban, hogy kirándulni induljunk. Sajnos még nem kezdődött el a nyári szezon, a legtöbb felvonó még nem működött, így a választás a Sunnegga-ra esett (2.288m), ahova föld alatti metró visz fel 3 perc alatt Zermattból.

A fiúk mottója az volt, hogy "aki éjjel legény, azt nappal hagyják aludni", így 11 óra is elmúlt, mire elindultunk :)

Gyerekekkel ez nagyon jó választás, kis tó van fent, tutajjal, patakokkal, hidakkal, hatalmas szuper játszótér, mormoták, zergék, csak nem épp 3 fokban és szemerkélő esőben.....úgy, hogy mindenhol felhők és a Matterhornnak nyoma sincs... Hát ez van, nekünk sem lehet mindig szerencsénk az idővel :)


Fent ebédeltünk, utána mi elindultunk lefelé gyalog, Ildiék nem vállalták be, Petrának hosszú lett volna az út. Nekünk is az volt.... a hegyről 3 út vezet Zermattba, nekünk sikerült a leghosszabbat kiválasztani :) Marcel az elején beájult Gábor hátán, szegénynek csak úgy lógott keze-lába, de 40 percet aludt :) Ez épp elég volt ahhoz, hogy kialudja magát és ahhoz is, hogy Gábor háta ne szakadjon meg teljesen :) onnantól kezdve Marcel is gyalogolt szépen lefelé, jó vétel volt az új bakancsa, tényleg jól tartotta a kis lábát. Persze szebb lett volna a túra, ha jó idő van és látszik a hegy, de teljesítménynek nem volt rossz :)




Szombat este fondue-ztünk, Ildiéknek van egy bevált receptje, a fiúk nekiestek nekiálltak és habár sokáig úgy festett, hogy a mekiből kell hoznunk majd vacsorát, a végeredmény fenomenális lett :)))) nem beszélve a hangulatról, hisz már a főzéshez is kellett az "erősítés", aztán a fondue-ből sem sajnáltuk ki a cseresznyepálinkát, hozzá jó kis fehérbor dukált, szóval remek kis este volt.



Vasárnap reggel a fiúk mottója: lásd fent :)))) És hogy a gyerekeket se forgassuk ki nagyon, úgy döntöttünk, hogy délelőtt játszóterezés lesz a program, délután megyünk majd csak kirándulni valamerre. Zermattban szuper játszótér van, márciusban még hó volt mindenhol, most jobban ki tudta Marcel élvezni. Az idő is jó volt, végre kisütött a nap és a Matterhorn is előbukkant :)




Délután aztán a Gornergratra mentünk fel (márciusban írtam róla részletesen), bár megint beborult, így a látvány nem volt az igazi. Marcel persze a vonatozást élvezte nagyon, olyan édes, ahogy tud lelkesedni, ha meglát egy váltót, egy sínt vagy egy fogaskereket :)))


Fent még hó volt (persze miért is ne lenne, hisz 3.100 méteren voltunk), de márciushoz képest azért más arcát mutatta a természet. Láttunk csodás hegyi gyöngyszem tavakat, Európa legnagyobb gleccserét, zergéket és sok sok mormotát :)



Lefelé gyalogoltunk egyet, két megálló között, télen is ezt a túrát tettük meg, akkor még derékig érő hóban és szikrázó napsütésben, most latyakban gázolva és metsző hideg szélben.... Marcel hihetetlen jól bírta, a végén csak azért vettük fel, hogy időben odaérjünk az állomásra, különben gyalogolt szépen :)
Hát igen, napsütésben más lett volna, majd talán legközelebb :))


Mert biztos lesz legközelebb, nem és nem lehet megunni ezt a helyet, lenyűgöz, ámulatba ejt, van benne valami misztikus, egyszerűen csodás. De fázni most egy darabig nem szeretnék :)))

ps. még több kép, eredeti nagyságban: Zermatt, Pünkösd

Kommentare:

Szitya hat gesagt…

Nekem ez a beszámoló is tetszett, Orsi, ahogy a márciusi is!
Vagány fiatok van!!! És hát... meseszép helyen jártatok, amit nekem is volt szerencsém többszörösen megismerni!
üdv,
Szilvi

khase hat gesagt…

Hat igen, azt hiszem, Zermattot nem lehet megunni :) de legközelebb azert jobb idöt rendelünk :))
Marcelre meg tenyleg nagyon büszkek voltunk, nagyon ügyes, hogy ennyit tud turazni velünk, persze azert probaljuk ugy valasztani az utvonalat, hogy neki is erdekes legyen :)))
Puszi

Csilli hat gesagt…

Nekem is, nekem is!! Mindegyik egyformán:) Milyen gyönyörű ez a Matterhorn, nameg az egész környék! Mi is jobban szeretjük az apartmanos megoldást, pont ezért. Mondjuk gyerekek nélkül is jobb, mert egy hotelszobába nem esik jól bezsúfolódni egész estére..:) Azért ahogy olvastam a beszámolót, akár én is írhattam volna, annyira hasonlóak vagyunk ebben az egész utazósdiban:D Ja csak mi mindig mindenhonnan elkésünk:)))