"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Mittwoch, 27. Juli 2011

Teljes ellenállás

Marcel kb. másfél éves koráig falta a gyümölcsöket (meg úgy általában mindent), soha nem volt gond azzal, hogy megegyen egy almát, barackot, körtét, nyáron kétpofára tömte a dinnyét, ette a málnát, epret, szilvát, valahogy így:


Aztán valami "bekattant" nála és egyre kevésbé volt hajlandó akárcsak belekóstolni is a gyümölcsökbe. Így maradt a turmixolás, mert hát gyümölcs és vitamin kell, de azt is egyre nagyobb alkudozások árán ette/itta csak meg. Pedig tényleg nagyon finomakat készítettem, legtöbbször 3-4-5 fajta gyümölcs és sokszor még kókusztej is volt benne. Mostanra eljutottunk odáig, hogy ha meghallja a turmixoló hangját, már futna ki a világból, és lehet szép szó, igérgetés, zsarolás vagy akármi más, nem hajlandó semmit enni belőle. Ha felszelem vagy egészben adom neki a gyümölcsöt, rá se néz, de még csak megkósolni sem hajlandó :(

El vagyok keseredve, nem tudom, mit rontottam el, mitől változott ez meg nála ennyire, és még kevésbé tudom, mit lehetne csinálni, hogy megint kedvet kapjon a gyümölcsökhöz????? Mert ez így kínszenvedés, neki is, nekem meg főleg, de ebben nem szeretnék engedni...Itt a nyár, a rengeteg finom édes idénygyümölcs, de nem kell neki :(

Így ha van valami ötletetek, tippetek, tanácsotok, szívesen fogadok mindent!!!!

Samstag, 23. Juli 2011

A legek koncertje...

...avagy egy fergeteges este Bon Jovi-val Bécsben :))


2008ban, Marcel születése előtt egy hónappal Bon Jovi koncert volt Ausztriában. A jegyeink megvoltak, lévén nagy rajongók vagyunk és 2006ban Linzben végigtomboltuk egy koncertjét, de aztán mégsem mertem bevállalni, mert pár héttel azelőtt egy Mark Knopfler koncerten, ami azért fele olyan hangos nem volt, mint egy BJ, Marcel a hasfalamon keresztül próbált meg kibújni, ami nekem is és szerintem neki is nagyon kellemetlen volt.

Így amikor kiderült, hogy megint lesz BJ koncert Bécsben, ráadásul pont itthon is leszünk, így a babysitter dolog is megoldott, rögtön lecsaptunk a jegyekre és felejthetetlen élményben volt részünk. Szakadó esőben értünk Bécsbe, de délutánra elmentek a felhők és mire elkezdődött a koncert, még a nap is kisütött :)

A koncert az Ernst Happel stadionban volt, nekünk ülőjegyünk volt, elég messze a színpadtól, de hatalmas kivetítők voltak, így többet láttunk, mint gondoltuk. A stadion szép lassan megtelt és bár 20.30-ra volt kihirdetve a kezdés, nyolc órakor szó szerint berobbant Bon Jovi a színpadra és 3 (!!!!!) órán keresztül zenéltek, az első pillanattól az utolsóig olyan hangulatot varázsoltak, hogy még most is libabőrös vagyok, ha rá gondolok! Hiába, nem sok zenésznek, csapatnak sikerül megtöltenie egy ekkora stadiont és amikor 55.000 ember együtt énekel, táncol, ugrál és tapsol BJ-val együtt, BJ zenéjére, az tényleg egy életre szóló élmény, én még most is a hatása alatt vagyok. Eddig is nagy rajongója voltam, de azt hiszem, ez a tegnapi nappal csak fokozódott :))









(Bogi, köszi a képeket :)))

Tényleg nehéz szavakba önteni, ezt át kell élni, ott kell lenni, részese kell lenni :))) Nekem hatalmas, életre szóló élmény volt, a legjobb koncert, ahol eddig valaha is voltam :)

Egy kis ízelítő a tegnap esti hangulatból :))

Donnerstag, 21. Juli 2011

Egy születésnap margójára

Mert megünnepeltük ám, igaz, nem a napján, mert az hétfőre esett, Gábor sem volt itthon, ezért inkább szombaton, a nagy családdal és együtt Opa születésnapjával :)

Volt lufifújás és rengeteg lufi :))



Volt thomasos isteni csokitorta (Szilvi, köszi az almádi cukrászda-tippet, nagyon bejött:))). Ez hatalmas sikert aratott, bár Marcel nem Thomas-mániás, de vonat-és sínmániás, így tényleg látszott rajta, hogy mennyire mennyire tetszik neki a torta :)




Voltak hatalmas csodálkozó szemek :))


Volt ajándékbontogatás és soksok ajándék, legjobban a kis piros felixes trolley-nak örült, vagy ötvenszer körberohangált a lakásban és a kertben, maga után húzva a kis kofferét, azért kíváncsi vagyok, kitart-e a lelkesedése, mikor majd élesben kell húznia a kis motyóját :))) (majd aug. másodikán kiderül, akkor fel is avatjuk majd:)




Ráadásnak pedig még egy torta, Opa szülinapjára, amit együtt fújtak el :)


Estére pedig egy teljesen elfáradt, de nagyon boldog, épp új BogyóBabóca dvd-t néző kis hároméves :)



Szép nap volt, jó hangulatban telt az ünneplés :)

Dienstag, 19. Juli 2011

Ilyen 3 évesen :)

Régóta készül már ez a poszt, ha volt kis időm, mindig hozzáírtam valamit, hogy azért nyoma maradjon annak, milyen is a mi kis háromévesünk.

Először a száraz adatok: 102-103 cm, 15 kiló (a kétéves státuszon a 88 cm-hez 13,5 kiló jött, szóval nagyon megnyúlott:) és jóóó nagy lábon él, bár a szandija csak 26os, de bakancsból már 28as kell neki :) A ruhamérete nagyon változó, a tavalyi, sőt tavaly előtti (!) nyári nadrágok mind jók neki, most épp egy 74es méretűben rohangál, a pólói viszont 104-110-esek, az uv-szűrős fürdőszerkója pedig 116os :)))

Evés: legtöbbször nyűg neki az evés, elpocskékolt időnek véli, ami alatt mást is lehetne csinálni...ennek megfelelően elég rossz evő, válogatós és nagyon nagyon kevés étel van, amit igazán megeszik. Kedvencei a "golyósleves", azaz zöldségkrémleves, a spenót hallal és a tésztás kaják. Simán elvan hús nélkül, ebben nem Gáborra ütött, nagyon kevés húst eszik. Reggelire szinte mindig joghurt+müzlit, vacsorára rántotta-tejbedara-melegszendvics közül valamit, kenyér+felvágott+sajt nála szóba se jöhet. Gyümölcs-zöldségből csak az alma-banán-sárgarépát eszi meg á la nature, a többinél trükközni kell, legtöbbször turmixot csinálok neki és úgy könyörgöm bele..

Nagyon sokszor meg sem kóstol ételt, rávágja, hogy nem finom, ő ezt nem szereti és akkor az istennek sem lehet beleimádkozni. Ilyen pl. a túróstészta, nem tudom, hogy a formája, a színe vagy a szaga nem tetszik neki, mindenesetre eddig háromszor próbálkoztam és mindig kudarcot vallottam :)

Továbbra is nagy tejivó, nagyon szereti a gabonatejeket is, bár azért már nem iszik annyit, mint kisebb korában. Gyümölcslevet ritkán iszik, leginkább vizet, ami jó. Édességnél persze nem válogat, sokkal többet is enne, ha hagynám :) (gondolom, benne is van valami az anyja csokifüggő-génjeiből :))))

Alvás: április vége óta sokat javult, bár mióta MO-on vagyunk, megint felborult egy kicsit a rend. Továbbra sincs nagy alvásigénye, 10nél előbb ritkán alszik el, de azért legalább végigalussza az éjszakát :) A  délutáni alvása érdeklődés hiányában legtöbbször elmarad, hisz annyi más érdekes dolog van, minek alvásra fecsérelni az időt :) Autóban viszont mindig jókat tud aludni :) rengeteg alvós állata van, néha úgy telepakolja az ágyat, hogy alig ő maga alig fér bele.

Önállóság: ha épp olyanja van, akkor levetkőzik egyedül, öltözni viszont nem nagyon akar. Talán azért sem, mert ebben a melegben legszívesebben pucéran lenne egész nap :) Így viszont a pisilést egyszerű elintézni, mindig szalad ki a kertbe, hogy aztán megmutassa, épp melyik tuját, virágot vagy bokrot locsolta meg :) Egyedül mosakszik, imád kezet mosni, pancsolni, a haját csak ő moshatja és egyedül mossa a fogát is.

Játékok: tart a vonat-őrület, legyen az thomas, chuggington vagy akármilyen más vonat, amit össze lehet kapcsolni és sínen megy. Legjobb, ha van sok váltó, alagút és sorompó is, képes órákon át szét-összerakni a síneket, vonatokat, állomásokat. Még mindig sokat autózik és repülőzik, de rengeteget dumál is hozzá, történeteket mesél, kereket cserél, tankol, körforgalmakban, hágókon és autósvonatokon utazik, levegőben pörög, kifutópályákon indul, élmény hallgatni :))

Rákapott a dominóra és a társasjátékokra, élvezi a kockával dobást, lépegetést, tényleg úgy lehet játszani vele, mint egy naggyal :) persze nyerni szeret, veszíteni még tanulnia kell, de azért nagy hisztiket nem csinál, ha nem ő nyer :) Szereti a logikai játékokat, a lük-füzeteket, bár a jó időben ritkábban ülünk bent, inkább megyünk mindenfelé. Szeret gyurmázni, festeni, nyomdázni, most már színez is, egyre szebben, a rajzai viszont még nem nagyon felismerhetőek. Legozik is, bár hosszabb ideig csak akkor, ha valaki ott ül mellette, ez leginkább "fiúprogram", én nem vagyok túl kreatí ilyen téren :) Szereti a szerepjátékokat, boltosat, doktorosat, utazósat, szeret főzni, ha benne van, 1-2 órát lekötik ezek a dolgok is :)

Játszótéren is egyre ügyesebb, csúszik-mászik, bár nem az a vagány típus, inkább először megfigyel, szemlél, vagy velem együtt megy, utána viszont már nincs akadály. Egyensúlyérzéke szerintem nagyon jó, köszönhető a futóbicónak, ami most már szinte teljesen leváltotta a kismotort. Vízben is egyre ügyesebben lebeg, lábtempózik, "úszik" a nagy vízben is (legtöbbször a vitorlásklubban fürdünk, ott a legtisztább, de 3-4 méter mély a víz), de azért azt szereti igazán, ha leér a lába és úgy bohóckodik :) imádja a vizicsúszdát és nem zavarja, ha elmerül a vízben, sokszor együtt bukunk le a víz alá :)
Mióta itthon vagyunk, nagy kedvenc lett a vitorlázás, de azt hiszem, ezt az előző posztok képei is bizonyítják :) ha tehetné, minden nap menne :)

Mesék, filmek: A magyarok közül nagy kedvenc a BogyóBabóca és persze APG, bár a kezdeti hatalmas rajongás, mikor naponta kétszer kellett végigolvasni az összes könyvet, lecsengett. Viszont Bartos Erika versesköteteit imádja, mind a négy megvan, rengeteg verset tud kívülről és nem unja meg őket. Újabb kedvencek Berg Judittól a Maszat-könyvek és a Hisztimanó, de szereti a Terka-meséket is. Este leginkább Gábor mesél neki, ilyenkor Marcel ráfekszik a hátára, belefúrja kis állát Gábor nyakába és indulhat a mese. De nagyon szereti a kitalált történeteket is, elalvás előtt 2-3 könyv nélküli mesét, történetet még el kell neki mondani. Néha ő is mesél, édes, ahogy elkezdi, hogy "az úgy történt...:)", ilyenkor leginkább valami vonatozásról vagy felvonózásról mesél :)

Tévében csak dvd-t néz, azt sem túl sokat, a mesecsatornákat eddig még sikeresen kihagytuk. Dvd-ben 3 nagy kedvence van, a little einstein, a felix (nem véletlenül kapott szülinapjára felix-es huzogatós piroskoffert :) és a chuggington vonatok. Ezeket mind németül nézi, kíváncsi lennék, mennyit ért belőle :)

Beszéd: elég későn, 2,5 évesen kezdte, de akkor egyik napról a másikra összetett mondatokban, ragozva beszélt :) van pár mássalhangzó, mint pl. az r, g, l, k, amiket nem mond még tisztán, de hatalmas a szókincse és olyan beszólásai vannak, hogy dőlünk a kacagástól :) A német szókincse is egyre nagyobb, színeket, számokat ismeri németül és sok dalt, mondókát is tud már.

Számol: mindig, mindent, mindenhol :) teljesen a számok bűvöletében él, akár egy órát is eljátszik azzal, hogy kéri, mondjunk neki számokat, ő pedig beüti a számológépbe :) kb. 140-ig ismeri fel, sorolja a számokat, de egyik este hallottam, hogy százasával lépdelt előre :) 50től visszafelé számol, de nem bemagolva, hanem tudatosan, számképfogalma van. Most épp a páros-páratlan számok izgatják :) És persze a kilóméter-kövek az út szélén, autózás közben ez a legjobb elfoglaltság, hogy mondja előre, melyik km következik :) Kisebb számokat összead, van, amit fejben, van, amit szépen kiszámol az ujjaival :))
A betűk is érdeklik, nem tanítom neki, csak ha kérdezi, de így is felismer már elég sokat belőlük. A nevét már szépen ki tudja betűzni :)

Az állatok viszont nem érdeklik, a kutyákat szereti, de ezzel kb. ki is merült, nem foglalkozik velük. Az állatkertben a legizgalmasabb a kisvonat és a traktor, ami az állatoknak szállitja az eledelt és a játszótér :)

Természete:  nagyon anyás, ragaszkodó, érzékeny lelkű, bár nem kifejezetten az a puszilkodós-bújós fajta. De ha akar, nagyon tud hízelegni is, imádom, mikor a kis buksiját belefúrja a nyakamba és szorosan átölel. Két arca van, az örökmosolygós-felszabadult-viccelődős-mindigvidámat megtartja azoknak, akiket ismer és akiket a bizalmába fogadott, idegenekkel vagy olyanokkal, akikkel ritkábban találkozunk, visszafogottabb, visszahúzódóbb, nem "produkálja" magát. Inkább csendesen, komolyan mindent megfigyel, szemlél, mindent magába szív és akkor oldódik fel, amikor felmérte a terepet.
A gyerektársaság már nagyon hiányzik neki, Svájcnak nagy hátránya az ovi-rendszer, ami csak 5 éves kortól kötelező, azért remélem, hogy pár hónapon belül sikerül egy ovi-helyet találni.

Mostanában megint ellenkezik, MINDEN mondata úgy kezdődik, hogy NEM...persze itthon a nagyszülők engedékenyebbek, ezt nagyon jól kihasználja és legtöbbször el is éri, amit akar :) Feszegeti a határait, bontogatja a kis szárnyait és próbálgatja a türelmünket. De mindezt olyan szeretettel teszi, hogy mikor este végre elalszik és nézem a kis gombócot vagy hallgatom, ahogy szuszog, nem tudok rá haragudni :)

Konkrét elképzelése van a világról, igen erős akarattal és öntudattal. És minden nap valami újat fedez fel ebből a világból, szívja magába az életet, minden érdekli, kérdez, mindent tudni akar és közben folyamatosan tanít minket és megmutatja, hogyan lehet mindenben örömet találni.

Órákig, vagyis hosszú sorokon keresztül tudnék még írni róla... Igazi kis huncut hároméves, a mi kis-nagy csodánk, akit mindennél jobban szeretünk és akinek hálásak lehetünk, hogy ennyi csodás pillanatot élhetünk át vele.

Freitag, 15. Juli 2011

Kékszalag

- amikor  Füred olyan, mint egy nyüzsgő hangyaboly
- amikor az emberek zsemlékkel-kiflikkel megrakott zacskókat és hatalmas hűtőtáskákat cipelnek a hajókhoz
- amikor zörögnek az árbócok, csattognak a kötelek és a zászlók
- amikor egyre több és több vitorlás hagyja el a kikötőt
- amikor a móló zsúfolásig van emberekkel
- amikor egy kis motoros repülő csodás mutatványokkal kápráztatja el a bámészkodókat
- amikor ötpercenként durrantanak, visszaszámlálva a rajtig
- amikor a horizonton semmi mást nem lehet látni, csak fehér vitorlákat
- amikor bizsereg minden és amikor olyan jó ott lenni...

..... akkor indul a Kékszalag, Európa leghosszabb távú tókerülő-versenye :))

Idén közel 600 hajó állt rajthoz és bár elég messze, szinte a déli-partnál rajtoltak el a széljárás miatt, még így is csodás látvány volt. Mi is kimentünk egy vitorlással, Marcel most is nagyon élvezte, egyre biztonságosabban mozog a hajón :)

A rajt után elég gyorsan szétszórodott a mezőny, a győztes hajó (immár 10. alkalommal Litkey Farkas kormányossal)  alig 12,5 óra alatt tette meg a távot, míg az utolsóknak 8,5 óra kellett csak ahhoz, hogy Füredtől Keneséig elérjenek. Éjjel aztán a nagy vihar miatt 300 vitorlázót kellett kimenteni, úgyhogy izhalmas volt a verseny.

Nekem megint nagy élmény volt, hiába, nem tudok betelni a Balatonnal, a vitorlásokkal, a vitorlázással, ezzel a semmivel sem összehasonlítható nyári hangulattal  :))


















Montag, 11. Juli 2011

3 éves :)))



Drága Marcel!!

3. születésnapodon kívánunk Neked sok boldogságot, maradj mindig egészséges, ilyen mosolygós, jókedvű, boldog és kiegyensúlyozott!

Te vagy életünk értelme és életünk CSODÁJA!

Veled és általad lettünk igazi család!

Nagyon szeretünk!!

Anya és Apa



(3 éve és most :))

( 0-1-2-3 :)

A "szokásos" videóösszeállítás és egy részletes státusz-beszámoló is jön majd :))

Freitag, 8. Juli 2011

I am sailing...



Szuppppper nap volt, Marcel olyan otthonosan mozgott a vitorláson, mintha oda született volna, hiába, azért a génjeiben (legalábbis anyai ágon:) nagyon benne van a vitorlázás iránti szeretet :) minden percét élvezte, szinte semmi félelem nem volt benne, végig mászkált a hajón, kormányzott, lábát a vízbe lógatta (csak akkor pánikolt be egy kicsit, amikor teljesen beleengedtem a hajó faránál a vízbe, azt hitte, ott hagyjuk :)), úgyhogy már várjuk a folytatást :)))

Az én lelkemnek is nagyon jót tett ez a nap, régóta vágytam már erre a vitorlázásra, mert kevés szebb dolog van, mint szabadon siklani a Balatonon és a vízről csodálni a tihanyi templomot :))

Mittwoch, 6. Juli 2011

Pannon Toszkána

Mivel tegnap még mindig nem volt túl jó idő, ezért délután a Bakony felé vettük az irányt, célunk a Döbröntei Szarvaskő vára volt.

Anyukámék nagyon sokat barangolnak a Bakonyban, rengeteg szép helyet fedeztek már fel, Veszprémtől 30-40 percnyi autózással sok várat, várromot, eldugott, de nagyon szépen rendbeszedett kis erdei falvakat, csodás dimbes-dombos pannon tájakat találhatunk és ha hozzáképzeljük a ciprusokat, akkor olyan érzésünk is lehet, mintha Toszkánában járnánk.

A döbröntei Szarvaskő vár(rom) a falu felett magasodó gerincen épült, építési idejét az 1730as évekre jegyzi a krónika. Az alaprajza eléggé szabálytalan, nem nagyon tudtuk beleképzelni, hogyan is állhatott egykor a vár, de még így is impozáns.
A falutól kényelmes út vezet fel, én crocsban mentem és így sem volt probléma és Marcel is végiggyalogolta az utat, szóval nem egy magaslati túra :) A kilátás fentről csodaszép, tiszta időben akár a Schneeberg csúcsait is lehet látni.

A faluban van a jónevű Hasik hotel, aki csendre, békére, nyugalomra, pihenésre és csodás bakonyi tájakon kisebb túrákra vágyik, annak ideális! Egyébként nagyon sok régi házat felújítottak, rendbetettek, megőrízve a régi hangulatot.

Döbröntével szinte összenőve található Ganna nevezetű icipici, egyutcás falucska, de olyan EU-konform szuper mindennel felszerelt játszótere van, hogy csak ámultunk-bámultunk, Svájcban nem találok ilyet :)) Így a várbamászás után Marcel is kitombolhatta magát.







Jó kis délután volt, tényleg sok kincset rejt ez a Bakony, de most már örülünk annak, hogy itt a jó idő és letámadhatjuk a Balatont :)))))