"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Montag, 4. Juli 2011

Első napok

Péntek reggel 1.200 km és (rekord) 10 óra után rendben megérkeztünk Veszprémbe. Az indulás kicsit stresszesre sikeredett, mert kb. 40 percet kerestük Marcel nyusziját, ami nélkül nem tud létezni és tudtuk, hogy nem indulhatunk úgy útnak, hogy nincs meg. Miután végigkutattuk a lakást a mosógéptől a sütőn keresztül a hűtőig, benéztünk az összes szekrénybe és ágy alá, nem maradt más hátra, mint szétszedni a fullra telepakolt autót... azt hiszem, nem kell mondanom, Gábor mennyire lelkes volt miatta :))) végül az egyik táska alján megtalálta, hogy Marcel tette-e oda vagy én, már nem tudtuk rekonstruálni, mindenesetre fél 10kor el tudtunk indulni.



Marcel annyira fel volt pörögve, hogy aludni nem aludt és másfél óra alatt úgy lefárasztott minket, hogy komolyan azon gondolkodtunk, hogy Zürichben kiszállunk és nézünk valami repülőt, amivel haza tudunk jönni :) 28 perccel az indulás után kérdezte meg először, hogy mikor érünk már oda, aztán pisiszünet, aztán éhes-szomjas, aztán fektessem le az ülését, aztán inkább ültessem fel, aztán fázik-melege van-álmos-nemálmos, és ez így ment 11ig :)

De az álommanó végül kiütéssel győzött és Zürichtől Zircig 8(!!!!!) órát aludt! Úgyhogy nagyon bevált az éjszakai utazás, legalábbis neki, nekünk jó fárasztó volt, mivel Gábor végig vezetett, én pedig nem tudtam aludni és megállni sem álltunk meg, nehogy felébredjen Marcel. Úgyhogy 9 órát szó szerint egy seggel jöttünk, itthon aztán elég nehezen tudtuk kihajtogatni magunkat az autóból.

Volt nagy örömködés, nagyszülők már nagyon vártak minket, mi meg azt, hogy kipakolás után feküdhettünk is le :)
Így viszont volt energiánk arra, hogy este elmenjünk kettesben és megünnepeljük a 11. házassági évfordulónkat :) Úgyhogy tényleg az első perctől kezdve kihasználtuk a nagyszülői babysitter-szolgálatot :))))

Szombaton bátyámék is megérkeztek, így a három unokatesó végre megint együtt lehetett. Délután már Füreden voltunk és igaz, hogy nem volt strandidő (ez is murphy, hogy megjövünk a hideg esős Svájcból és itt is ugyanaz az idő fogad minket...), de a fiúk azért letesztelték a Balatont, kicsit hajóztak is, Marcel pedig legszívesebben azonnal indult volna vitorlázni, nagyon belelkesült, hiába, volt kitől örökölnie :)))
Egész délután vizezés volt, mindegy, hogy a hideg Balaton, a melegebb pocsolya vagy a még melegebb habosvíz este a kádban, a lényeg, hogy víz legyen :)






Olyan jól összenőttek a fiúk, jól eljátszottak, most már Marcellel is lehet társasozni is, ilyenkor sajnálom, hogy ennyire ritkán találkoznak, szóval igyekszünk kihasználni az itthon töltött időt, hogy minél gyakrabban legyünk együtt :)

A programok szerveződnek, már most látom, hogy rövid lesz az egy hónap :)))) azért remélem, lassan visszatér a nyár és teljes mértékben ki tudjuk élvezni a Balatont :)

Kommentare:

Andi hat gesagt…

Üdv Itthon!!!! :-))) Érezzétek nagyon jól magatokat!!!

Csilli hat gesagt…

Üdv otthon!! Állítólag megérkezett a jóidő, élvezzétek, menjetek, pihenjetek, pancsoljatok, barátozzatok, és mindent ami belefér, ebbe az egy hónapba!:)

Agi hat gesagt…

Érezzétek jól magatokat! Napozzatok helyettünk is :)