"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Montag, 17. Oktober 2011

Megint a nap után mentünk :)

Ősszel bizony gyakran előfordul, hogy Thunban, a völgyekben egész nap köd van, felhő, szürkeség és hideg, de a hegyeken, 1000 méter felett ragyogó napsütés, kék ég és símogató meleg :) Ilyenkor (sem :) tudunk megülni itthon és elindulunk megkeresni a napot :)))

Így történt tegnap is, a korai ebéd után autóba ültünk, a cél ezúttal Grindelwald volt. Már Interlakennál kiderült az ég és ahogy mentünk felfelé a völgybe, ragyogóan sütött a nap :) Kinéztünk egy túraútvonalat, Männlichen-csúcsra felvonóval (itt már jártunk egyszer nyáron, csodaszép volt:), aztán gyalog egy közel 6 km-es hegyi úton a Kleine Scheideggre, onnan pedig kisvonattal vissza Grindelwaldba.

Fent a hegyek a legszebb arcukat mutatták, engem is lenyűgöz még mindig, pedig párszor láttam már őket, de most külön örültem, hogy ennyire csodás időt fogtunk ki, mert apukám is velünk volt (igen, most a nagyszülők egymásnak adják a kilincset, Marcel pedig élvezi a folyamatos kényeztetést :).












Egy kis játszóterezés és akklimatizálódás után elindultunk a hegyi úton. Az internet alapján szép széles útról van szó és könnyű, öregnek-fiatalnak való túráról :) Összességében a hír igaz volt, annyi szépséghibával, hogy mivel egy hete ott esett a hó, így egy része fagyos-jeges volt, tarkítva lavinák maradékával, szóval néhány helyen nem tudtam, hogy Marcelre vagy apukámra figyeljek-e jobban :))) És ami még nem volt annyira kellemes, hogy bár a napon kifejezetten meleg volt és jó idő, viszont a hegy takarásában, árnyékban, ahol még jeges szél is fújt, fáztunk. Hosszan kanyargott az út, csalóka volt azért, de nem egészen két óra alatt teljesítettük a távot. Marcel egy kisebb hisztitől és egy öt perces nyakban cipeléstől eltekintve végig gyalogolt, tényleg nagyon ügyes volt, többé-kevésbé még élvezte is :)))








A kilátás végig csodás volt, lábunk előtt az Eiger-Mönch-Jungfrau hármasa, friss havas hegycsúcsok, szikrázó napsütés, aztán ahogy közeledtünk a Kleine Scheidegg felé, egyre több kis piros vonatot láttunk, amik a Jungfrau csúcsára szállítják a rengeteg (ferdeszemű) túristát :) Egyszer azért szeretnék felmenni oda is, de nem Marcellel, egyrészt 3.600 méter azért magas lenne neki, másrészt hosszú az út is és az utolsó 40 percet alagútban teszi meg a vonat...




A Kleine Scheidegg állomás igazi túrista-központ (Ildiékkel jártunk már ott egyszer), Wengenből és Grindelwaldból is jönnek fel a vonatok, télen pedig hatalmas síterep. Kicsit még gyönyörködtünk a tájban, aztán elindultunk lefelé vonattal Grindelwaldba. Megtettük a "kört", kellemesen elfáradtunk, azért mégis csak végig 2000 méter felett gyalogoltunk :)

Nagyon jó túra, összességében tényleg nem megerőltető, viszont változatos, van benne felvonó, kisvonat, játszótér, túrázás és végig csodás kilátás!!


(még ennél is több fotót itt találtok :)

Kommentare:

Csilli hat gesagt…

És menjetek még jósokat!!! Annyira imádom a képeket, a hegyekkel, meg minden szépséggel, hogy nem fogsz tudni soha annyit mutatni, amennyi nekem elég lenne:)))
puszik:)
A napocska meg nálatok is gyönyörűen ragyog;)

khase hat gesagt…

Csilli, bizhatsz bennünk :))))) bar ma vege lett a nyari-öszi szezonnak es a legtöbb felvono-vonat csak dec. közepen indul megint, de azert van par hely, ahova most is lehet menni :)))
Sok puszi

khase hat gesagt…
Dieser Kommentar wurde vom Autor entfernt.