"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Dienstag, 29. November 2011

Elrohant

az idő, gyorsan elillant ez az öt nap és anyukámék már Zürich felé robognak :((((

Nagyon jó volt velük találkozni, szerencsére semmi baleset nem történt, viszont nagyon sok program volt, csodás, napsütéses idő hozzá, de a legjobb az volt, hogy együtt voltunk, nagyokat beszélgettünk és együtt tudtuk meggyújtani az első gyertyát az adventi koszorún. Marcel is nagyon örült a nagyszülőknek, persze mire összemelegedtek, addigra már vége is volt a villámlátogatásnak, de már csak négy hét és megyünk haza :)))

Két olyan program volt, amiről mindenképp szeretnék hosszabban írni :)

Kinéztük az interneten, hogy hol nyíltak meg adventi vásárok, kettőt találtunk, Baselben (ami nagyon hangulatos, de odáig nem akartunk autózni) és Brienzben, ami annyira nincs messze és eddig még mi sem voltunk ott.

A Brienzersee a Thunersee "párja", nagyon régen egy tó volt a kettő, de évezredek alatt a hegyekből lejött törmelék feltöltött egy földnyelvet, kettéválasztva ezzel a tavat. A földnyelven van Interlaken (innen ered a neve is), a két tavat pedig az Aare folyó köti össze.

Brienz a Brienzersee északkeleti partján fekszik, egy nagyon hangulatos kis városka. Az adventi vására pedig minden várakozásunkat felülmúlta!!! Az egész város csodásan ki volt díszítve, a kis fa bódékban helyi specialitásokat kínáltak, rengeteg fafaragott díszt, gyertyatartót, saját szövésű sapikat, pulcsikat, isteni finom sajtos (raclette-es) kenyeret és forraltbort :) Egyáltalán nem volt "csili-vili", talán ettől volt még nagyobb hangulata, elképzeltük, hogy 50-60 évvel ezelőtt is így nézhetett ki :)) Voltak zenészek, kisvonat, kis gőztraktor kocsikkal, körhinta, sőt még mikulással is találkoztunk :))) Közben meseszép naplementét is láttunk, ami megkoronázta a napot.

















Tegnap pedig Bernbe mentünk, november negyedik hétfőjén van ugyanis az "évi rendes" hagymavásár, a Ziebelemärit. Tavaly is voltunk Marcellel, akkor ebben a posztban írtam róla :)
Most délelőtt mentünk, gondoltam, hogy talán kevesebben vannak, mint délután és jobban körbe tudunk nézelődni.... hát tévedtem :))) Ekkora tömeget itt még nem láttam, csak úgy hömpölygött a nép a sétálóutcákon, a standokhoz szinte nem lehetett hozzáférni. Egy darabig mi is sodródtunk a tömeggel, vettünk hagyományos szines "nyakláncot" és persze a konfetti sem maradhatott el, ugyanis a hagymavásárhoz hozzá tartozik a konfettidobálás (hogy hogyan passzol össze a kettő, nem tudom, de biztos van rá valami magyarázat :)))). Marcel is nagy lelkesen szórta, őt is szórták, itthon még a gatyájából is konfetti hullott :))) Nagyon hangulatos, de tényleg olyan nagy tömeg volt, hogy egy idő után fel kellett vennem Marcelt a nyakamba, ha nem akartam, hogy eltiporják. Anyukáméknak nagy élmény volt, de én azt hiszem, jövőre kihagyom (vagy Marcel nélkül megyek :))))




Advent első vasárnapjára elkészült az isler is (megint sikerült "elvéteni" és isteni finom lett), hozzá anyukám készítette házi pralinékat ettünk, Bach Karácsonyi Oratóriumját hallgattuk (amit Marcel végigtáncolt :))), égett a gyertya, előkerült a dobozból a betlehem, a fények, az adventi díszek és melegség járta át a szívünket :) Jó volt együtt lenni :))



Meghitt, békés adventi időszakot kívánok Mindenkinek!!!!

Mittwoch, 23. November 2011

Nem vagyok babonás...

....de most Marcelt legszívesebben valami burokba dugnám, hogy holnapig ne történjen vele semmi baj :) Holnap délután jönnek ugyanis anyukámék és még igen élénken él bennem a szeptemberi megérkezésük, amikor a felrepedt-vérző szájú Marcellel fogadtuk őket....Akkor másról szólt a látogatásuk, nem olyan sok örömünk volt benne.

De most reméljük, hogy semmi nem fogja elrontani azt az 5 napot, amit itt töltenek. Nagyon várjuk már őket, kinéztem, hol nyitnak már adventi vásárok, milyen progamok lesznek és aminek külön örülök, hogy az adventi koszorún együtt gyújthatjuk meg az első gyertyát :)

Kisebb balesetekből a hétre már úgy is kijutott, először a mosógép+szárítógép-torony tetejéről esett Marcel fejére a hajszárító, szép nagy búbot hagyva rajta, tegnap pedig a tornán esett le egy 8fokú lépcső tetejéről hanyatt a fejére-hátára, szerencsére félig el tudtam kapni, de azért egy kis ijedtség így is volt. Remélem, holnap úszáson nem fulladunk bele a vízbe :D:D:D:D

Most már csak az kell, hogy anyukám is túlélje a repülést, ő sem arról híres, hogy nagyon szeretne repülni :)) De az unokájáért mindent :)))))








(a képekből látszik, milyen szuper idő van még mindig, napközben ragyogó napsütés, kék ég, 12-14 fok, szóval eddig egy szavunk sem lehet az őszre :)))

Dienstag, 22. November 2011

Ajándék-ötletek

Kapcsolódva az előző poszthoz, a díszítések-kreatívoskodás mellett elkezdtem kicsit keresgélni, nézelődni a neten, hogy milyen ajándék is várja Marcelt a karácsonyfa alatt. Most "csak" játékokat nézegettem, könyvet nem tudok interneten vásárolni, nekem kézbe kell fognom, bele kell lapoznom, hogy eldöntsem, megveszem-e, így ez megmarad karácsony utánra :)

És mivel eddig minden évben teljesen hiába fogadtuk meg, hogy csak egyetlen egy dolgot veszünk Marcelnek, mert egyszerre úgy is csak egy valamivel tud játszani és már így is kezd hasonlítani a szobája egy kisebb játékboltra, valahogy mégis mindig több lesz belőle, mert nem tudok csak egy valamit kiválasztani :))))

Akkor jöjjön pár ötlet, lehet belőle mazsolázni :)) (a képre kattintva előjön a honlap, ahol találtam a játékot)

3D közlekedés dominó :) (Marcel nagyon szeret dominózni, akár képes, akár számossal is, de szerintem ezt még jobban élvezné az autók miatt :)


csavaros építő :) (szerintem jó kis dolgokat lehet belőle építeni és mégis más, mint a lego)


Ezt az érzékszerveket fejlesző játékot is nagyon jónak találom, viszont az árán ledöbbentem és szerintem házilag is simán el lehet készíteni!!!


Az előtte-utána fakirakó is tetszik, persze ha van az embernek egy kis ideje es affinitása, ezt is nagyon könnyen meg el lehet készíteni itthon :))


Van a közeli boltban egy játszósarok, ahol van egy fogaskerekes játék, Marcel imádja, nem beszélve az igazi vasúti fogaskerekekről, úgyhogy szerintem ez a fogaskerék-építő is tetszene neki :))


Társasjátékok közül nagyon tetszenek az Orchard Toys játékok, Marcelnek legjobban talán ez a buszos jönne be: ))


Zingoval már játszottunk barátainknál, Marcelnek tetszett az is, most van egy új, számos változata is, nyerő lehetne ez is neki:))


Ez az építős játék is tetszik:


Tetszik ez a Találd meg a helyes ösvényt társas is :)


Amerikában élő barátnőm regélt a japán papírszínházról, a kamisibai-ról izgatja nagyon a fantáziámat, már végigbogarásztam a honlapjukat, nagyon igényes, tetszenek a mesék, csak jó lenne valahol először megnézni, kipróbálni, hogy tetszik-e Marcelnek, mert ahhoz elég borsos az ára, hogy aztán csak porosodjon a polcon...


Végül a favorit, ami Marcelnek is nagyon tetszik (az oviban van hasonló, imádja és pár napja látott egyik játékboltban egyet összerakva, vagy fél órát állt előtte:), kreatív, vicces, ügyességfejlesztő és tényleg jó játék az egész családnak, az a cuboro golyópálya-rendszer :) (ezzel csak egy baj van, hogy az ALAPkészlet kerül 170 frankba és akkor a többiről még nem is beszéltünk...).


Egyelőre ennyi, már ezekből is nehéz lenne csak egyet kiválasztani és annyi annyi jó dolog van még :))) (ja azért főleg olyat keresek ám, amivel én is szeretnék játszani :D:D:D:D:D
Aztán majd szenteste kiderül, mi lett a befutó :)

Montag, 21. November 2011

Adventi kreatívos-készülődős :)

Lassan minket is beszippant az adventi-karácsonyi hangulat,  bár október közepe óta tele vannak a boltok karácsonyi díszekkel, fényekkel, ajándékokkal, mostanra már bennem is kezd valami mocorogni, kezd megszállni valami kellemes bizsergés, ami a várakozással, az adventi-karácsonyi időszakkal függ össze. Vasárnap már első advent, Marcel is készül rá, sokat beszélgetünk róla és meglepően sok mindenre emlékszik a tavalyi évből.

Ha éppen nem oviban-tornán-úszni-kirándulni vagyunk (mert ki kell használni ezt a csodás arany-őszi napsütéses időt :), akkor kreatívkodunk is egy kicsit :) Bár Marcelt mostanában nem köti le annyira, az elején még lelkes, de utána rám marad minden, ő pedig megy vonatozni :)))

Tegnap délelőtt családi festés volt, lábfestés, aminek következménye lett a mi kis pingvincsaládunk (és három fekete talp, mert megint sikerült olyan festéket választanom, ami persze nem jött le a lábunkról :)))) még jó, hogy a talpunkat senki nem nézi, elképzeltem, mi lett volna, ha ma Gábornak feketére festett tenyérrel kellett volna munkába mennie :D:D:D:D:D

Szerintem nagyon jól sikerült, miután megszáradt a talp-lenyomat, utána festettem rá a csőröket, tappancsokat, sapit, sálat :)


(eredeti ötlet innen van :)

Ötletes és hangulatilag idevaló a tenyér-mikulás és tenyeres-talpas rénszarvas is :))


Ha már a tenyérnél tartunk, Marcel kezét körberajzoltam, aztán zöld-bordó kartonból kivágtam 7-7 darabot, összeragasztottam, szalag rá és már kész is az adventi koszorús faldisz :)


És mivel még a mikulást is várjuk, készítettem Marcelnek egy kis táblát, rajta a dátumokkal (hogy azért számok is legyenek rajta :), mosolygós és szomorú fejecskével. Ide gyűjtheti a piros és fekete pontokat, eddig nagyon lelkes, tetszik neki és eddig elég jól hatott is rá :) minden este kihúzunk egy napot és minden este megszámolja, mennyit kell még aludni, hogy jöjjön a mikulás :)


Hamarosan jön még több alkotás :)))

Sonntag, 20. November 2011

90

Tegnap volt Marcel ovijának a 90 éves fennállása. Ebből az alkalomból "szülinapi buli" volt az oviban, mindennel, mi hozzá tartozik, lufikkal, tortákkal, ugrálóvárral, bábszínázzal, arcfestéssel és rengeteg más játékkal. Hárman indultunk el, de Gábor eléggé meg van fázva, nem érezte túl jól magát, így ő hamar hazajött. Az ovi nagyon szépen ki volt díszítve, látszott, hogy az óvónénik készültek a nagy eseményre.

Az egész ovit körbe lehetett járni, így legalább a szülők is megnézhettek mindent, bár Marcel csoportjában volt felállítva a bábszínház, így az kicsit át volt rendezve, de a többi csoportot is végignéztük. Marcelnek túl sok volt az ember, tényleg hemzsegett az ovi, rengeteg szülő-nagyszülő is volt, néha alig lehetett megmozdulni. Megmutatta, hol van a padlás (3 szintes az ovi, minden szinten egy-egy csoport és van még a tetőtér, ahova a nagyobb gyerekekkel szoktak felmenni néha, ott olyan játékok vannak, amik a kicsiknek veszélyesek), ott nagyon szeret lenni, valahogy olyan különleges alkalomnak éli meg :)

Nagyon szuper volt az arcfestés is, Marcel is kiválasztott egy jó képet, kétszer álltuk ki a sort, de mindig mikor ő következett volna, mégsem akarta :)) Viszont sokat gyurmázott és építkezett :) De végig mellettem volt, nem tudott annyira felolódni, sőt ha beszélgettem az óvónénikkel, rögtön pánikba esett, hogy biztos ott hagyom egyedül...
Pedig tényleg ügyes az oviban (legalább is az óvónénik elmondása alapján), egyre több mindent megért, a többi gyerek is nagyon jól "befogadta", de azért ő még sokszor inkább csak megfigyel. Biztos egyszerűbb lenne, ha értené a nyelvet és azért a másfél nap, amit ott tölt, nem olyan sok, és azt is tudom, hogy ő az a típus, aki nehezen oldódik fel, nehezen enged közel magához embereket. Tényleg két arca van, az örökmosolygóst, a felszabadultat, a csacsogót megtartja azoknak, akiket ismer, akiket a szívébe zárt, a többiekkel visszafogottabb. De azt látom, hogy az óvónénik mindent megtesznek, hogy jól érezze magát, tényleg nagyon kedvesek :) És itthon ő is sokat mesél az oviról, sokszor ovisat játszik, szóval alapjában jó helye van, csak épp az a baj, hogy én nem vagyok ott vele :))))

Gondoltam, hogy esetleg pár szülővel meg tudok majd ismerkedni, de nem volt rá lehetőség, mindenki el volt foglalva a saját gyerekével, saját családjával, hát majd legközelebb...

Mutatok pár képet az oviról, bent nem tudtam igazán fotózni, mert rengetegen voltak és át is voltak rendezve a csoportok, de majd lesznek onnan is képek :)

Az ovi a kert felől:

Bejárat:

A hatalmas kert (az ugrálóvár nincs mindig ott :))



Marcel csoportja (sárga csoport :)



Itt alszanak :)


Érdemes megnézni a neveket :))))


A játszókuckókban :)


És továbbra is meg vagyok győződve, hogy jó ovit választottunk, előbb-utóbb Marcel is feltalálja majd magát, de az biztos, hogy kellett már neki a közösség, az, hogy rajtam kívül mást is lásson, más gyerekekkel is játszon és hallja-tanulja a nyelvet, ami ragad rá, az biztos, mert mint egy kis szivacs, úgy szív magába mindent :)))) (egyébként már készül a poszt arról, mi minden változott meg jó és rossz irányba, mióta Marcel oda jár :).