"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Dienstag, 31. Januar 2012

3,5

Igaz, lassan 3 hete volt, de mivel már úgy is régen írtam csak Marcelről és ez azért mégis csak egy kerekebb forduló, így ez a poszt az övé lesz :))

Közhely, de nagyon sokat fejlődött az utóbbi időben, nagyon jót tesz neki, ha otthon vagyunk, sokkal nyitottabb, barátságosabb idegenekkel is, rengeteg más inger éri és csak úgy szívja magába a világot. És ami a legszembetűnőbb és aminek a legjobban örülök, hogy semmi baj nincs a szocializálódásával, az első 5-10 perc megfigyelés után szuperül eljátszik, kommunikál saját korabeli vagy idősebb gyerkőcökkel, feltéve ha azonos nyelvet beszélnek :)) Szereti, ha magyar nyelvet hall maga körül :)))

Az elmúlt fél év legnagyobb változása, hogy elkezdett oviba járni, igaz, csak két napot egy héten, de legalább gyerektársaságban van és ismerkedik a (számomra még mindig érthetetlen) schwitzerdütsch-csel. Kezdetben sokat beszélt magyarul az oviban, de aztán rájött, hogy nem értik és szerintem kezdi zavarni. Az biztos, hogy egyre több mindent megért, de mivel őt nem értik meg, nem kommunikál... Soha nem fogom megtudni, milyen lett volna, ha magyar oviba kezd járni, de az elmúlt 5 hét tapasztalata alapján biztos, hogy nyitottabb lenne és jobban érezné magát... Azért reménykedek, hogy idővel megszólal majd németül is, mert otthon sok szót mond már és sokat kérdez, hogy mi mit jelent, de az oviban még nem beszél.

Mióta oviba jár, sokkal többet halandzsázik, gondolom ez is az érthetetlen német nyelv miatt van. Bezzeg itthon be nem áll a szája, dumál, mesél, beszél és folyamatosan kérdez, második "miért-korszakát" éli :)

Egyre választékosabban beszél, helyesen használja a múlt-jelen-jövőidőket, néha a feltételes múltba belekeveredik, nagyon vicces mondatok születnek olyankor. Van pár mássalhangzó, amiket nem tud tisztán kimondani (k, g, r), de én imádom, ahogy beszél :) 

Összességében nagyon könnyű és egyszerű most vele, persze feszegeti a határait és vannak még hisztijei, de sokkal kevesebb és csak otthonra és nekem tartogatja :) Ha máshol vagyunk vagy nálunk vannak mások, mindig a mosolygós, barátságos marketingarcát mutatja :)) Nagyon sok mindenben már partner, élvezet volt vele Bécsbe menni (részletek hamarosan ;), Pestre menni, programokat megbeszélni, szervezni, élmény vele utazni, közben beszélgetni, kapható már viccelődésre és lehet vele együtt nevetni is :) Nagyon jól bírta a sok utazást, idegen helyeken alvást, sok programot, de azért az látszott rajta, hogy napi 2-3 program már sok volt, egy ilyen este, mikor odabújtam mellé, azt mondta: "Anya, ma nem volt olyan jó nap, mert túl sok helyen voltunk" :) 

Az evés még mindig mumus, eléggé válogatós és rosszevő, a reggeli műzlijét még csak-csak megeszi, de ebédre már nagyon trükközni kell, hogy olyan kerüljön a tányérjára, ami kénye-kedvének megfelelő :) Van 3 kedvenc kajája, azokat variálom, az újdonságokat legtöbbször visszautasítja. 

Az alvásról külön már nem írok, ez a mi kis harcunk, hol ő nyer, hol pedig én vesztek, azért majd talán lesz még egy olyan éjszaka az életemben, amit végig tudok aludni :))))

Mesében még mindig nagy kedvenc az APG, de most már végighallgat Andersen vagy Grimm meséket is :) Tévét nem néz, dvd-t is keveset, szerencsére eddig még nem szippantotta be teljesen a virtuális világ :)

Továbbra is szám-mániás :))) 300ig felismeri a számokat, de százasával 1000ig is elszámol. Kisebb számokat összead, kivon, keresztmamájáéktól kapott mágneses számokat, azóta az a nagy kedvenc :) Tisztában van a mínusz jelentésével is, és egyik kedvenc autós időtöltésünk, hogy mondok két 3jegyű számot, ő pedig megmondja, melyik a kisebb vagy a nagyobb :) Ismeri a páros-páratlan számokat, előre és visszafelé is elmondja őket. 

Fejében van a naptár, ismeri a hónapokat, napokat (ezek már németül is jól mennek), emlékszik dátumokra, amivel sok mindenkit ledöbbent :) pár napja nagynénémnek (aki véletlenül pont matektanár, tehát van rálátása a dolgokra és számokra) magyarázott valamit, kb. így: "Tudod, az december 31-én volt, akkor, amikor volt a tüzijáték" :)
De vicces volt, mikor egy ruhaboltban elkezdte mondani a méreteket, kb. így: "Nekem 104-es kell, de nézd, ez itt csak 74-es, az túl kicsi, ez meg 156-os, az meg akkor lesz jó, ha már 10éves leszek :)" Összeszaladt a fél bolt, hogy honnan is tudja így a számokat, persze nekem nem újdonság, de ilyenkor (is) látom, mennyire nem természetes.. Hát ez van, ő már ilyen kis szám-zseni, hihetetlen memóriával :)

Ismeri az összes nagy- és a legtöbb kisbetűt is (kivéve a kettős betűket). Ha egyszerűbb szavakat írok le neki, azokat szépen elolvassa :)) Szereti a térképeket bogarászni, és ismerkedik a bolygókkal is :) Számomra is lenyűgöző, ahogy kezeli az i-phone-omat, ahogy beírja a kódot és kiválasztja a kis játékait (innen egyébként a bolygó-imádat is, mert az egyik játékban bolygó-puzzlet kell összerakni). Most lehet rám vetni a súlyos köveket, hogy a gyerekem 3,5 évesen okostelefonnal játszik, de kizárólag ha úton vagyunk vagy étteremben és szeretnék nyugiban megenni egy ebédet...Egyébként pedig csak számos és betűs játékok vannak rajta, amiből még tanul is :)))

Itthon pedig megy a nagy játszás, persze 5 hét elvonás után a kisvasút volt a legnagyobb sláger, de megint előkerült a lego is (bár azzal inkább csak akkor játszik, ha van ott valaki vele), szerepjátékokhoz a pénztártgép és az orvosi táska (haláli volt, ahogy unokahúgom 3 éves kislányával doktorbácsisat játszottak :), no és persze vannak az új társasok, a számos zingo, a carcassonne gyermekei (imádjuk!!!!!), ami szintén megunhatatlan :))

106 cm, 16 kiló és a 29-es lába :)))) Imádjuk és hálásak vagyunk, hogy van nekünk és minket választott szüleinek :)))






Kommentare:

Anonym hat gesagt…

De jó, hogy újra írtál, Orsi!
Bele fog jönni a németbe is, meglátod. Lalu is pont ezeket a "tüneteket" produkálta, beszélt magyarul, majd sehogy sem, most meg olyanokat mond: "Laula Haube nein da" azaz, nincs a fején sapka. :D:D:D
(r-t nem tud mondani)
A számokra már nem is tud itt szerintem senki sem mondani semmit, csak hüledezünk...
Jó volt látni titeket! Várjuk a többi beszámolót is.
Puszi,Lalumami

Csilli hat gesagt…

Hát továbbra sem értem, hogyan nő ennyit, miközben alig eszik???:))) Viszont legalább nem kell túl sokat gondolkodnod, mi legyen a menü:)))
Klassz, hogy ennyire otthon van a számok világába, Milán még 10-ig se tud elszámolni... Viszont elég tehetséges a fociban, ősztől lehet vinni edzésekre is, kíváncsi vagyok mi lesz. Egyébként szeret kártyázni, ügyesen megtalálja a párokat, és van matricafüzetünk, ott is helyére ragasztja a színeket és formákat. Szépen beszél, mondókázik, de rajzolni mondjuk nem szeret/nem tud, bár gondolom nem kell ezt erőltetni. Ilyenkor amikor olvasom, hogy kinek a gyereke mi mindent tud, mindig felmerül bennem, hogy elég-e az, amit Ő. Aztán arra jutok, hogy mindegyik gyerkőc más, ki ebben, ki abban jobb.:)

ps.: persze az akkor sem igazságos, hogy Marcel nem eszik annyit, de mégis 3x olyan ütemben nő, mint a Mackó:)))))))))
na pusszantás, szép havas napokat!!:)

khase hat gesagt…

Lalunak azert mas, hogy 5 napot jar kitaba, de talan lassan Marcel is belejön majd :) Hat igen, szupi volt Nalatok, jo lenne gyakrabban talalkozni, de most Ti vagytok a sorosak, gyertek Ti :)))

Csilli, lassan biztos kezdenek meggyanusitani, hogy sodrofaval nyujtom a gyereket :))) azert az evese lehetne egy kicsit jobb, eleg nehez kitalalni, hogy mit egyen...
Hasonlitgatni szerintem sem kell, en sem azert irtam, hogy mi mindent tud mar, ö a szamok teren van otthon, de pl. rajzolni nem szeret, nem is tud (mondjuk en sem voltam egy picasso :))), viszont festeni szeret, de ott is meg csak vonalakat... Milan meg tenyleg szuperül focizik, lattam en is, hogy milyen ügyesen vezeti a labdat, hat minden gyereknek megvan a maga tehetsege, de igy van ez rendjen!!!! Hisz minden felnött is mas, mindenki valami masban tehetseges, valami masban jo!!!!!

Anonym hat gesagt…

Na, de csak egy hónapja jár heti 5 napot, elötte heti 2, majd heti 3 délelöttöt volt. Szerintem ez viszonylag kevés idö alatt is ragad, sok függ az ovónötöl.
Lalumami

Anonym hat gesagt…

egyszercsak megtörik a jég és folyamatosan fog beszélni németül/svájciul, végülis nem tudom mit vársz, a magyarral is ezt csinálta, váratott magára... :))

Nándi annyit eszik, hogy őrület, viszont nem nő, mondjuk magához képest nő, (most 100cm) de nem lesz egy kosaras alkat, az már látszik most is. :)
Nándinál is ezt láttam, hog ymagyar (és kisebb) társaságban sokkal felszabadultabb, nem olyan megfigyelő, visszahúzódó tipus, mint az amcsi gyerekek között. Ő pl másfél év ovizás után most kezd felengedni és egyre többet együtt játszani a gyerekekkel, válaszolni kérdésekre, szerepelni, amikor mindenki figyel...

én is csak hüledezek mindig milyen matekzseni Marcel... Nem félsz, hog yunatkozni fog az iskolában?! ;)
berry/móni