"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Mittwoch, 29. Februar 2012

Triominos

Karácsony után megfogadtam, hogy egy darabig NEM veszek Marcelnek semmilyen játékot, lassan így is nyithatnánk egy játékboltot, amennyi mindent már összegyűjtöttünk :)) Ráadásul mostanában kicsit háttérbe is szorultak a társasok, még mindig imád velük játszani, de nem olyan sokat, inkább a szerepjátékok mennek, a legózás no és a megunhatatlan vonatozás (amikhez olyan párbeszédeket talál ki, hogy sokszor csak ülök, hallgatom és nem unom meg :)))


No ezt a fogadalmamat nem tudtam tartani (nem úgy, mint a csokisat, már egy hetet kibírtam mindenféle csoki nélkül ;)), bár az is igaz, hogy nem szándékosan kerestem neki ezt a játékot, tényleg csak szembejött velem a migrosban :) (vagyis Gáborral szemben :)

De ahogy Marcel meglátta, rögtön lecsapott rá!!! Persze, hiszen számok voltak rajta :)))) A triominos ugyanis nem más, mint egy háromszögű "dominó", tehát nem kettő, hanem három szám van minden egyes - háromszög alakú - lapocskán (0-5ig vannak a számok). A játék menete hasonló, mint a dominóban, azzal a különbséggel, hogy itt egyszerre legalább két számot kell figyelni, keresni, hogy passzoljon a másikhoz. Lehet pontszámra is játszani, mikor a különféle alakzatokért plusz pontok járnak. Hat éves kortól ajánlják, de ez egy olyan szám-mániás gyerkőcöt, mint Marcel, hidegen hagy :) Hihetetlen gyorsasággal felméri a számokat és megtalálja a jó helyet. Persze taktikázni nem tud még, de így is nagyon tetszett neki :) És nekünk is, sokkal izgalmasabb és érdekesebb, mint egy sima dominó :)



Egyébként a számok iránti érdeklődése töretlen, naponta meglep valamivel, amit már tud és MINDENRE emlékszik, ami számokkal kapcsolatos!!!! Az elmúl időszak egyik legmegdöbbentőbb történése akkor volt, mikor mentünk pénteken Ildiékhez. Félúton azt mondja Marcel: "A 38-as kilométernél kell lekanyarodni az autópályárol!". Én akkor még nem hittem el, hisz közel fél éve nem jártunk arrafelé és én nagyságrendileg sem tudtam volna megmondani, hogy a 10-es, az 52-es vagy netán a 120-as km a "nyerő" (sőt, később Ildi is bevallotta, hogy ő 3 év után sem tudta volna :)))). Mindenesetre Marcelnek igaza volt, belevésődött a kis fejecskéjébe...

Mint ahogy a háromjegyű számok is...Szintén Ildiéknél, sétálunk, egyszer csak azt mondja: "Nézzétek, ott jön a nyolcszáztizenhetes busz!" És tényleg 817-es volt....Nem tanítjuk neki, ha kérdez egy-egy számot, akkor mondjuk neki, a többire meg rájön magátol?????? Mindenesetre most már a négyjegyű számok izgatják....

Pár napja németül számolt este a vacsoránál. Azt, hogy 30ig simán elszámol, tudtuk. Gábor viccből megkérdezte tőle, hogy mennyi az "einundsiebzig". Kapásból a válasz: 71 :)) Mi meg csak egymásranéztünk, hogy akkor ezt most már megint honnan tudja ez a gyerek??? :)

Aki a boltban minden más helyett egy cm-t választ, hogy vegyem meg neki, hogy tudjon mérni és számolni, aki naphosszat rakosgatja a kis számjait a mágnestábláján, számol a számológépen és akinek a szobaajtaja számos matricával van tele :))


Annyira kis okos és annnnnyira imádjuk :)))

Kommentare:

Agi hat gesagt…

De édes! És a három oldalú dominó is nagyon ötletes, alig várom, hogy Áron is ilyenekkel játszon :-)

Csilli hat gesagt…

Egy kis zseni!!:) Én meg csak egyre jobban pislogok, hogy mennyire otthon van a számok világában:) Orsikám, mire suliba megy, szerintem a 4 alapműveletet is kenni-vágni fogja;) Ügyibogyó, úgyhogy soksok puszi neki, meg persze Neked is!:)

Ildi hat gesagt…

Hát mindig meg tud lepni Marcel, de azt hiszem ez így is fog maradni! Zseni! Zseni! Sok puszi nektek.