"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Sonntag, 19. Februar 2012

Tschäggättä :)

Még ha úgy is hangzik, ez nem valami káromkodás, hanem egy ősrégi, a Lötschental-hoz kötődő hagyomány neve.

A Lötschental a Berni Alpok déli részén található, egy 27 km hosszú, meseszép völgy, több, mint 20 háromezres csúccsal körülvéve, a végén pedig az Alpok területre és hosszra legnagyobb gleccsere, az Aletschgleccser. 4 kis falucska található a völgyben, ahol 1500 ember él, régi, hagyományos wallisi stílusú faházakban. Mintha egy kicsit megállt volna ott az idő, persze a túrizmus változtatott rajta valamit, de mivel nem az a felkapott túristaközpont, mint pl. Zermatt vagy Grindelwald, sokkal jobban megőrízte régies mivoltát.

Minden évben, a hamvazószerda előtti szombaton karneváli felvonulást tartanak a Wiler nevű faluban, aminek fő attrakciója a "tschäggättä"-k, azaz állati szőrökbe és ijesztőbbnél ijesztőbb famaszkokba öltözött emberek.

Mivel ebben a völgyben még nem voltunk, de régóta terveztük, az idő is csodás volt és a felvonulásra is kívácsiak voltunk, így nem volt kérdéses, hogy hova megyünk kirándulni :) Ráadásul autósvonattal kellett átmenni a hegyen (Kandersteg másik oldalán van a völgy), így Marcelt sem kellett sokáig győzködni, lelkes volt ő is :)

Csak azzal nem számoltunk, hogy Bern kantonban tegnap kezdődött a síszünet és a szombat eleve a turnusváltás napja, hozzá jött a rengeteg napi túrista, akik mind a ragyogó napsütést akarták kihasználni, így alig indultunk el itthonról, máris a dugóban álltunk :) A helyismeretnek köszönhetően tudtunk egy kis egérutat, így tudtunk haladni, de még így is több mint egy óra kellett, hogy elérjünk az autósvonatig.

Délre értünk oda és mivel a felvonulás csak 3kor kezdődött, úgy döntöttünk, hogy felmegyünk a völgyben található egyetlen felvonóval a Lauchernalpra. Pár perc alatt visz fel a felvonó 2000 méter magasba és mikor kiszálltunk, mintha egy téli mesevilágba csöppentünk volna. Mélykék ég, ragyogó (vakító) napsütés, méternyi hó, elszórva kis faházak, chalet-k, körben magas hegyek, tényleg mint egy álom :)))


Mivel ebédidő volt és éhes fiúkkal nagy túrákat tervezni nem lehet, így először kajálni mentünk. Kint a teraszon ültünk le, annyira jó idő volt, hogy egy szál pulcsiban is melegünk volt, hozzá a csodás kilátás és az igen finom ebéd (és ami ritkaság Svájcban, nagyon finom kávé :), el tudtam volna ücsörögni még egy darabig :)





De inkább nekiindultunk a hegynek, hogy túrázzunk is egyet :) Marcel nagyon élvezte, hisz nem volt hideg, volt viszont hóóóóó minden mennyiségben, csúszkált, hempergett a hóban, hógolyóztunk, hóembert építettünk és csodáltuk, hogy nem szakad be a házak teteje a több méter vastagságú hóréteg alatt :))























A legtöbb chalet kiadó vendégház, már meg is néztem párat a neten, annyira megtetszett a hely, a hangulata, el tudnék képzelni ott pár napot :) Csak feljutni macerás egy kicsit, mivel nem vezet fel út, mindent a felvonóval kell felvinni (utána pedig motoros szánnal el a házakig), és elképzeltem magunkat, amennyi cuccal mi szoktunk menni, szóval azt hiszem, inkább először nyáron próbáljuk majd ki, akkor azért mégis csak kevesebb ruha kell az embernek :)

Szívesen sétáltam volna még ott fent, de Marcel kezdett fáradni és hát lassan 3 óra lett, így lementünk, hogy ne maradjunk le a felvonulásról :)

Kicsit utánaolvastam, mik is pontosan ezek a "tschäggättä"-k, honnan jön a hagyomány és mit is jelent. Az eredetét a 11. századra vezetik vissza, mikor is a völgy északi, árnyékos részén élő "kitaszított" emberek maszkokba öltözve jártak át a napos oldalra lopni, rabolni, erőszakoskodni. Később, a 18. század környékén már inkább csak a nők és gyerekek ijesztgetése és a hatalom demonstrálása volt a fő szerep (csak nőtlen, felnőtt férfiak öltözhettek be), nem szervezetten, hanem egyesével vagy néha csoportosan járták a falukat, csak 12-19 óra között mutatkozhattak, volt, hogy hangoskodva, volt hogy settenkedve jártak és korommal vagy hóval szórták meg az útjukba állókat :)
Manapság, mivel a férfiak nagy része a völgyön kívül dolgozik napközben, inkább este öltöznek be (ma már a nős férfiaknak sincs megtiltva, sőt gyakran nők rejtőznek a maszkok alatt), napközben pedig kisebb tschäggättä-ket, gyerekeket lehet látni. És mint a legtöbb karneválnak, ennek is az a szerepe, hogy elűzze a telet és a gonosz szellemeket.

A tschäggättä-k legfőbb ismertetőjele a puha cirbolyafenyőből vagy hársfából faragott maszk (itteni nyelven "larve"). A fogakat állatfogakból vagy szintén fából faragják, végül kifestik a maszkokat. Két-két állatszőrt összevarrnak, közepén a fejnek lyukat hagyva, a vállukat pedig kipárnázzák/kipúpozzák, hogy még nagyobbnak és félelmetesebbnek hassanak. Kezükben vasvilla, botok és tehénkolomp, amivel igazán nagy zajt csinálnak. (Ha valaki többet szeretne megtudni róluk, ezen az oldalon rengeteg érdekes infót lehet találni :)))


















A felvonuláson sok más csoport is részt vett, több zenekar, akik a svájci és délnémet vidékeken elterjedt "guggenmusik"-ot játszottak, elég hangosan, de nagy hangulatot keltve :) De beöltöztek a helyi iskola diákjai, tanárai, volt macicsoport, voltak boszorkányok, hógolyónak beöltöztetett kisgyerekek, volt konfetti és cukorkadobálás és persze közben jártak-keltek-ijszetgettek a tschäggättä-k is :) Marcel elég jól bírta, a zene tetszett neki, de a végén nagyon belelendültek a maszkosok, azoktól elkezdett félni, mondjuk nem is csodálom, tényleg félelmetesek voltak :)))

Kis hangulat-részlet :))



És még ennél is több fotó ebben az albumban :))))))

Összességében nagyon nagy élmény volt, részt venni egy ilyen tradicionális felvonuláson, ilyen csodálatos környezetben :) És az is biztos, hogy nem utoljára jártunk ebben a völgyben :))

Kommentare:

Szitya hat gesagt…

Hú, Orsi! Nagyon tetszett! A hely, a képek, a maszkok (kicsit olyan, mint a Busójárás, nem?). A fotóid gyönyörűek!!!!

Szilvia hat gesagt…

Te mindig meglepsz valami új dologgal! Ez még nekem is újdonság volt, én csak a fastnachtról tudtam eddig!A képek továbbra is gyönyörűek! Néha kétségeim vannak, hogy ugyanabban az országban élünk mindketten!

Bogi hat gesagt…

Szépséges képek, viszont azok a maszkok....egyik-másik igazán bizarr...de remélem mostmár elüzik a hideget és jöhet végre a tulipános, pulcsiban sétálós tavasz <3

Csilli hat gesagt…

Hűűű de klassz ez!! Kissé ugyan ijesztőek (főleg gyerekeknek) azok a maszkos figurák, de hatalmas ez az egész móka:)
Megint annyira gyönyörűek a képek, az egész hely, és azok a háztetők a hatalmas hóval. Nem is értem, egyik-másik hogy bír el ennyit:)
a csokifogadalmad felől pedig nincs kétségem, tutira veszem, hogy ki fogod bírni, bár gondolom nagy lesz a kísértés:D
Én épp ma borultam ki, mert az a maradék 2,5 kiló sehogysem akar eltűnni, közben tudom, hogy elég lenne egyetlen hét is, amikor valami böjtszerűséget tartok, és leadnám. De nem nem és nem megy a fiúk mellett, nincs önuralmam, és állandóan beleeszek mindenbe... na ez van (meg a narancsbőrök:)) ma ezért jól bespenótoztam, úgyhogy most alig van erőm összepakolni a cuccokat:D
pusszantás, szép napokat Nektek:)

Bea hat gesagt…

Pont arra gondoltam, amikor a maszkosokat néztem, hogy vajon Marcel nem félt-e tőlük, aztán írtad is, hogy igen.