"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Freitag, 9. März 2012

Begolyózva...

... szó szerint és átvitt értelemben is :))

Marcel ugyanis a brutál köhögése és náthája mellé "nyert" még lázat is, ami miatt nem tudtam oviba vinni, sőt a lakásból sem mozdultunk ki már négy napja.
Aki egy kicsit is ismer engem, az tudja, hogy mennyire nem bírok megülni a popómon, nekem kínszenvedés egy olyan nap, mikor nem mehetek ki, nemhogy rögtön egy hét!!! Mellette Marcellel is nehéz, mert (szerencsére) nem annyira beteg, hogy csak gubbasszon, aludjon egész nap az ágyban, viszont zsémbes, semmi nem jó neki sehogy sem, egész nap harcolni kell vele, mindennel ellenkezik és egy pillanatra sem hagyhatom magára, egy másodpercig nincs el nélkülem. Ami szintén érthető, hiszen beteg, de egy-két perc "szabadság" (amikor legalább nyugodtan elmehettem volna wcre vagy megcsinálhattam volna a számtalan kávéim egyikét, szóval semmi nagy dologra ne gondoljatok...) nagyon jó lett volna... Mert az éjszakáink megint benne vannak a top10-ben - már ami a legrosszabb éjszakákat illeti-, ma éjjel 6szor (!!) kelt Marcel, ami kb. azt jelentette, hogy én semmit nem aludtam és már reggel 8kor nem tudtam, hogyan fogom túlélni a napot....
Persze a héten Gábornak is "menős" napjai voltak, hajnalban indult és késő este ért csak haza... Ilyenkor (is) nagyon tudom irigyelni azokat, akiknél közelben laknak a nagyszülők....Közben meg minden este lelkiismeretfurdalással teli feküdtem le, hogy milyen szaranya vagyok, aki pár perc "magányra" vágyik néha, ahelyett, hogy örülne annak, hogy egész nap a gyerekével lehet :((

Hogy mégse golyózzunk be teljesen, próbáltuk értelmesen eltölteni a hosszú órákat. És ha már egyszer úgy is a (be)golyózásnál tartottam, gondoltam, megcsinálhatnánk azt a golyópályát, amiről egyik blogban olvastam :))

Pár hónapja a Migrosban minden vásárláshoz adtak úgynevezett nano-kat, kis "bukfencező" babocskákat, amivel azon kívül, hogy viccesen néztek ki, sok mindent nem lehetett kezdeni. Ez a golyópálya viszont ideális ahhoz, hogy leguruljanak, lebukfencezzenek rajta a babok és mivel egyszerűen el lehet készíteni, tegnap belevágtunk.

Kell hozzá egy nagyobb karton (nekünk nem volt itthon, én négy kisebbet ragasztottam össze, így viszont szép színes lett:), sok konyhapapír- vagy még több wcpapír-guriga és ragasztó. Először a kartont ragasztottam fel gumi-ragasztóval a falra, aztán félbevágtam a gurigákat és kezdődhetett a ragasztás. Közben azért érdemes próbálgatni, hogy nem akadnak-e el a babok vagy nem gurulnak-e túl gyorsan és jó, ha van "kiesésgátló" is a kanyarokban, különben messzire repülnek a nanok :) A végére egy egész gurigát tettem, ezen a "csövön" keresztül esnek be aztán a kis dobozba. Aki igényesebb, ki is festheti a gurigákat, nekem ahhoz már kedvem sem volt és a színes háttér miatt nem is feltétlenül kell. Marcelnek nagyon tetszik, tényleg jópofa, ahogy bukfenceznek le a babok, úgyhogy egy darabig még biztos, hogy fent lesz a falon :)




Most már csak az kellene, hogy Marcel meggyógyuljon és mehessünk kifelé, élvezhessük a tavasz első igazi napsugarait....

Kommentare:

Agi hat gesagt…

Nagyon kreativ vagy Orsi :-)
Jobbulást a legénynek!

Bea hat gesagt…

Néhány perc magányra szerintem mindenkinek szüksége van/lenne, emiatt ne érezd rosszul magadat!
Remélem már jobban van MArcel, és a hétvégét kint tudjátok tölteni.

zsizzsik hat gesagt…

Nemá Orsi, ezt a szaranya megjegyzést szerintem te sem gondoltad komolyan :)) Nem fog belehalni a gyerek még akkor sem, ha ténylegesen magára hagyod 2 percig és esetleg egy kicsit toporzékolnia kell a nagy magányban :)
Ami a babokat illeti, nekem régen az apukám saját kezűleg csinálta ezeket a keljfeljancsikat (mi így hívtuk). Alumíniumfóliából és csapágygolyóból alakította ki. Majd megkérdem, hogy hogy csinálta, szerintem lehet üveggolyó vagy nehezebb gyöngy is a belsejében.