"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Mittwoch, 25. April 2012

Kis füllentőm

Az utóbbi időben többször előfordult, hogy Marcel nem mondott igazat. Direkt nem használom azt a szót, hogy "hazudott", mert szerintem túl erős kifejezés rá és igazából mindig valamilyen apróságról, jelentéktelen dologról volt szó és ahogy rajta látom, inkább viccelődésnek, jópofa dolognak tartja, mintsem szándékosan valami rosszat tenne. Nem tudom, hogy életkori sajátosság-e (barátnőm szerint, akinek annyi idős a kislánya, mint Marcel és szintén ezt csinálja, igen:), nem tudom, honnan tanulta és még inkább nem tudom, hogyan reagáljak rá. Rossz, mert ha kérdezek tőle valamit, nem tudom, hogy az igazat mondja-e vagy megint füllent (persze tényleg nem nagy dolgokról van szó és nem is napi szinten, de azért ahhoz sokszor előfordult már, hogy írjak róla). 

Ha vele együtt nevetek rajta, azt hiszi, hogy tényleg valami vicces dolog és tovább csinálja. Leszidni nem akarom, mert lehet, hogy az ő szemével nézve ez csak fantáziálás, nem gondol semmi rosszra közben, nem akar megtéveszteni vagy félrevezetni engem, akaratlanul, tudatlanul lódit...

De hol a határ a gyermeki viccelődés, füllentés és a hazudás között?? Tudom, még nincs 4 éves sem, és az hiszem, eddig elég "normálisan" neveltük, "normális" szülei vagyunk (már amennyire ránk ezt lehet mondani :D:D:D:D és nem szeretném, ha elveszítenénk a bizalmát... bár talán ebben a korban, ezeknél a füllentéseknél még tényleg nem erről van szó :)) 

Azért ha valakinél előfordult ilyen, írjatok róla és főleg arról, hogy hogy érdemes rá reagálni :) 

Egyébként haláli dumája van, annyit nevetünk rajta :))) Pár újabb gyöngyszem az "Aranyköpések"- sorozatból:))

Én: Marcel, ne fújd fel azt a lufit, majd apa megcsinálja!
Marcel: Anya, én nem fújom fel, csak teszek bele levegőt! :D:D:D:D

Kaptunk ajándékba egy piros dobozos, epres gyerektusfürdőt. Mielőtt kinyitom, kérdezi Marcel, milyen színe van a tusfürdőnek. Mondom neki, biztos piros :) Kinyitjuk, persze semmi színe nincs, átlátszó. Marcel megszagolja és azt mondja: "De legalább piros illata van!" :))))

Nagyon nem akar aludni, kijön a szobájából és azt mondja: "Nem tudok aludni, mert már annyira tele van a pocakom alvással!" :)))

Imádom azt a kis rosszcsont-szemesemálljól vigyorát :)))))


(ps. és milyen jóóóóó, hogy nem hallgattam az itteni fogorvosokra és 800 frankért nem huzattam ki a teljesen egészséges fogát.......)

Kommentare:

Anonym hat gesagt…

na, nem lettem okosabb, pedig azt hittem te majd mondasz valami jó tippet mit csináljak a handabandázó Nándimmal! :)

Nándi tipikusan az óvodai dolgokról mesél össze-vissza, hogy ki mit csinált, mit mondott, miről tanultak... a fele sem igaz, és fogalmam sincs, hogy mit reagáljak.

Azt szoktam neki mondani, hogy ez nagyon szép mese, de jobban szeretem, ha azt mesél el, ami igaziból történt! Úgy tünik ez nem hatja meg, mert egyre cifrább dolgokat mesél időnként! :D

majd megnézek valami okoskönyvet, hátha...

puszi, Móni/berry

Bea hat gesagt…

Máté is szokott összevissza beszélni, ő is leginkább az óvodás dolgokkal kapcsolatban. pl. hogy mi volt az ebéd. HA nem nézem meg, akkor lazán elhiszem neki, amit mond, de másnap már gyanús, hogy megint gulyás leves lett volna???? Gondolom egyszerűbb neki mondani valamit, mintsem elgondolkozni rajta, hogy valójában mi is volt. Vagy hogy mit játszott. Arra is először kapásból, már-már túlságosan is gyorsan, rutinszerűen rávágja, hogy garázst építettünk Ábellel. Csak a múlt héten Ábel nem is volt oviban, és ő mégis ezt mondta.
Meg persze fantáziál is, meg le is tagad dolgokat, amik engem is bosszantanak, de igazából azon kívül, hogy ha ilyesmi előfordul jól átbeszéljük, hogy ez mennyire nem szép dolog, nem igazán tudunk mit tenni. Aztán remélem hogy ez a milliószori átbeszélésnek lesz hatása a jövőben.

khase hat gesagt…

Móni, kicsit utánaolvastam, allítólag ebben a korban ez teljesen "normális" :)) persze azért figyelni kell, foglalkozni kell vele, nehogy késöbb az iskola alatt sulyosabb dolgokban se mondjon igazat.

Bea, igen, az jó, hogy átbeszélitek, aztán csak marad valami bennük :)))

Egyébként Marcel is sokszor ovis dolgokat ferdit, de itthon is szívesen "ugrat" engem :))

Azért másrészröl örülök, hogy nincs baj a fantáziájával :)))))

Kubababy hat gesagt…

Kea is ezt csinálja, behalok rajta amiket kitalál :D

zsizzsik hat gesagt…

Én azt veszem észre, hogy borzasztóan mesevilágban élnek még! Lili rengetegszer mesékből vett idézetekkel drámázik, szóról szóra sző bele részleteket, történet-töredékeket a mindennapi ovis beszélgetésekbe. Szerintem ez csak játék, tudják ők is, illetve valahogy még más dimenzióban, más látószögből nézik az életet. Az is benne van, hogy szeretnék már magukat szépen, választékosabban kifejezni, de a gondolataikat nem tudják még úgy megfogalmazni, ahogy azt esetleg tőlünk hallják. És nekik még más a fontos, másról mesélnének, mint amit mi hallani akarunk.
Én soha nem veszem komolyan, amikor Lili ferdít, szerencsére úgysem füllent komolyabb dolgokban (ha pl. megkérdem, hogy mit csinált a húgával, akkor azt bevallja, ott már felfogja, hogy azzal nem viccelődünk)