"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Mittwoch, 16. Mai 2012

Földön, vízen, levegőben :)

Ez is lehetne a mottója a vasárnapi napunknak, amikor is Luzernbe kirándultunk, hogy végre megnézzük Svájc leglátogatottabb múzeumát, a Közlekedési múzeumot (Verkehrshaus der Schweiz).

A múzeum hatalmas területen, csodás környezetben, a Vierwaldstättersee partján helyezkedik el. Négy óriási csarnokból áll, amik kör alakban helyezkednek el és ahol témák szerint találhatók a különböző közlekedési eszközök. Az elsőben a vonatok, másodikban az autók, harmadikban a hajók és felvonók, negyedikben pedig a repülők és űrhajók. Középen egy hatalmas tér van, ahol közlekedési pályák vannak, lehet autót vezetni, rollerezni, bicózni, távirányítós hajót, kamiont vezetni, mini-építkezésen dolgozni vagy épp a kisvonattal körbemenni. A múzeumban van még egy mozi és egy planetárium is, ahova külön belépőjegyet kell venni. Gyerekeknek 4 éves korig ingyenes, a felnőtt belépő 30 frank, de rengeteg mindent nyújt a múzeum, mi 6 (!!) órán keresztül ott voltunk és még így is sok minden volt, amit nem láttunk, nem próbáltunk ki. Mert a legjobb benne, hogy interaktív, szinte minden méterén van valami, amibe bele lehet ülni, ahol lehet gombokat nyomogatni, vonatokat tologatni, fogaskerekeket tekerni, lebegni, kormányozni, játszani, tényleg (fiú)álmok válhatnak valóra, Marcel sem győzött betelni vele és eltekintve a holtponttól, mikor már majdnem összeesett a fáradtságtól, minden percét élvezte :)))



A vonatokkal kezdtük, mert mi is lenne Svájc vasút nélkül?? Ez a legnagyobb csarnok, telis tele hatalmas mozdonyokkal, láttuk a legrégibb, a legerősebb, a legnagyobb, a legkisebb (és még ki tudja milyen LEG...:) mozdonyokat, régi villamosokat, kocsikat. A csarnok közepén vitrinekben modellvasútak vannak kiállítva, de ezeket végigbogarászni egy hét is kevés lenne :) Persze itt is van modellvasút, a Gotthardbahn kicsinyített másán szemlélheti a látogató, hogyan is mennek a különböző vonatok fel a hegyre, alagútakba, hidakon át, hogy is van megszervezve a vasúthálózat Svájcban. Kb. 10 percet mennek a vonatok, Marcelnek persze nagyon tetszett, bár a Heimwehfluh-nál látott modellvasút a látványt és technikai effekteket nézve szerintem jobb volt.





A fiúk a sínkerékpárt is kipróbálták, bár Marcelnek nem ért le a lába, de nagyon tetszett neki :))



Itt meg épp villamost vezet :)




Ami ebben a csarnokban Marcelnek a favorit volt, az egy hosszú terepasztal, rajta sinek, kézzel állítható váltók és rengeteg kis színes vonat. Ha rajta múlna, még mindig ott állna, állítgatná a váltókat és húzná-vonná a vonatokat :)))


A következő csarnokban voltak az autók. Itt a legnagyobb mutatvány egy hatalmas nyitott polcos raktár, telistele régi autócsodákkal. A látogatók gombnyomásra kiválaszthatják kedvencüket, amit aztán egy hatalmas robot levesz a polcról és a látogató elé teszi :)



De láttunk baleset-szimulátort, versenyautópályát, hatalmas teherautót és mini matchboxokat és volt a gyerekeknek egy nagy autópálya-parkolóház-autómosó, ahol kedvükre játszhattak a régi autókkal. Nagyon sok infót is kap a látogató (már aki végigolvas minden táblácskát :) a közúti közlekedésről, nekem pl. egy "aha-élmény" volt az, hogy a nagy kerek, megengedett sebességet mutató táblák különböző méretűek, az autópályákon lévők kb. háromszor akkorák, mint a városban lévők. Persze ha végiggondoljuk, logikus, hisz minél gyorsabban megyünk, annál nagyobb kell hogy legyen valami, hogy jól látható legyen, de egymás mellett még nem láttam a táblákat, igy nem is gondolkodtam el a nagyságukról :)))) De ez csak egy kis példa volt, millió ilyennel találkoztunk a nap folyamán :)



Ezután jöttek a hajók és felvonók. Néznivaló itt is sok lett volna, pl. hogyan működik egy zsilip, egy tengeralattjáró, hogyan hajtja a gőzhajó a lapátkerekeit, hogyan néztek ki régen a hajók, etc. csak addigra Marcel eléggé elfáradt, így ez annyira nem hozta lázba. A kiállított felvonókba ugyan beleült, de az nem volt túl nagy szám, hisz rengeteg működő felvonóval is ment már :)




A repülőhangár elég zsúfolt, különböző típusú, korú és nagyságú repülők és helikopterek állnak a földön, lógnak a levegőben, szinte nem is tudja az ember, hova nézzen. Én még a mai gépekkel sem vagyok egy nagy repülés-rajongó, de elnézve a régi gépeket, amilyen rozogák és kicsik voltak, hát nem lett volna annyi pénz, amennyiért beszálltam volna valamelyikbe :))) De így kívülről szemlélni nagy élmény volt :) Van repülőgép és helikopter-szimulátor, de nagyon sokat kellett sorbanállni, így ezt most kihagytuk. Van egy űrhajós rész is, ahol bemutatják, milyen a súlytalanság állapota (ezt mondjuk kipróbálnám inkább :))), látható, milyen egy űrrepülő belűlről és milyen ruhákban utaztak az asztronauták a Holdra. Van még rengeteg szimulátor, reptereken lévő ellenőrző, csipogó-berendezés, tornádó-szelet csináló masina és regeteg más computer, mindegyik valami mást mutat be, valami mást lehet megtudni, tanulni belőle.










Kint nem túl sok időt töltöttünk, mert jeges szél fújt, de nem maradhatott el a kisvonatozás (amiért persze külön kell fizetni), kis markolózás a gyerek-építkezésen, én pedig ki tudtam próbálni a segway-t, ami nagy élmény volt, vicces egy járgány ez és egy perc alatt ráérez az ember, hogy hogyan működik, onnantól aztán lehet száguldozni :)




Összességében szuper nap volt, rengeteget nyújt a múzeum, de az is biztos, hogy aki megteheti, jobban jár, ha inkább többször megy és alkalmanként csak egy-egy hangárt, csarnokot, témakört bogarászik végig!!!! Délutánra már zsongott a fejünk a rengeteg élménytől, látványtól és infótól!! Marcel beszállt az autóba, csak annyit kérdezett, hogy elalhat-e, de még a mondat végénél sem járt és már aludt is :))))


Gyerekekkel és gyerekek nélkül is hatalmas élmény, különösen rossz idő esetén szuper program!!!!

(még több fotó ebben az albumban :)))

Kommentare:

Anonym hat gesagt…

azta, ez tök jó lehetett!!! de valószinüleg igazad van és jobb egy-egy területet alaposabban kivesézni, és inkább többször visszamenni, én 3-4 óránál többet nem birok ilyen helyeken!:)
berry

Ozsváth Szilvia hat gesagt…

Nekünk ez volt az első kirándulós hétvégénk programja és mi is nagyon-nagyon élveztük. Látszik, h Marcel imádta az egészet! :)