"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Freitag, 22. Juni 2012

Rossz hír

Az elmúlt 18 évben, amit külföldön töltöttem (tehát életem pont felében) soha egy pillanatra nem szégyenltem, nem titkoltam a magyarságomat, soha nem éreztem, hogy "ferdén néznek" rám amiatt, mert magyar vagyok, magyarul beszélek, még akkor is, ha legtöbben a gulyáson, a paprikán és a Balatonon kívül nem sokat tudtak Magyarországról (sokan még azt sem, hogy egyáltalán van ilyen ország...:).

No és persze ott volt még Puskás is, legnagyobb élményünk ezzel kapcsolatban Mauritiuson volt. Ülünk békésen a földi paradicsom közepén egy hófehér homokstrandon, arra jön egy kreol bennszülött, pólókat árul. Beszédbe elegyedünk, kérdezi, honnan jöttünk. Mondjuk, hogy egy olyan országból, amit biztos nem ismer, Magyarországnak hívják. Erre felderül az arca, széles mosolyra húzza a száját és felkiált: "ÁÁÁ, PUSKÁÁÁÁS!!!! (ezután megcsinálta az évszázad üzletét és eladott nekünk, balekoknak egy pólót kb. tízszer annyiért, amennyiért egy sima suvenir-boltban meg tudtuk volna venni, de ott és akkor nem sajnáltuk, mert büszkék voltunk, hogy tényleg még a világ végén is tudják, mi az, hogy Magyarország és lám milyen híres (és nem hírhedt..) is a mi kis országunk :).

Az utóbbi időben azonban nagyon megváltozott ez a kép... Kezdődött még januárban, mikor téliszünet után vittem Marcelt oviba és rögtön azzal "támadott le" az egyik óvónéni, hogy hallotta, micsoda politikai helyzet van Magyarországon és meséljek már róla, mi is folyik otthon.... mindezt úgy, hogy régebben Magyarország szinte soha nem szerepelt itt a hírekben, újságokban...

Onnantól kezdve többször volt olyan élményem, hogy ha valakivel találkoztam, elkezdtünk beszélgetni és kiderült, hogy magyar vagyok, egyből az otthoni politikai és gazdasági helyzetről kérdezett. Mit ne mondjak, nem túl jó érzés...

Ma reggel fizioterápiára mentem a derekam miatt, egy kedves német sráchoz kerültem, aki mikor megtudta, hogy magyar vagyok, első mondata az volt: "Azért jó, hogy ebben a mostani politikai helyzetben nem Magyarországon laknak, nem?".

Hát most mit válaszoljak erre???? Fáj a szívem, hogy ilyen rossz, negatív híre lett a kis országunknak, hogy most már tényleg erre redukálódott a hírünk, az ország híre...

Kezdjem el bizonygatni, hogy pedig olyan szép az a kis ország, annyi kincsünk, annyi csodánk, annyi értékünk van, ami mind háttérbe szorul, amiről nem irnak, nem beszélnek, csak beskatulyáznak minket a politikai és gazdasági helyzetünk alapján... Úgy szeretném "megvédeni" a hazámat és rávilágítani a szépségeire is, de nehéz, amikor minden médiából csak a negatívum folyik Magyarországról.. És persze úgy is nehéz, hogy ennyire régóta nem élek már otthon, tudom, kicsit "letértem" a realitás talajáról, mert más mindig "vendégként" hazamenni pár hétre, mint otthon élni és át(túl)élni a mostani, nem könnyű világot, de nagyon reménykedek, hogy lesz még olyan, mikor jó hírnevünk lesz szerte a világban.

Kommentare:

G.Sz.Szilvia hat gesagt…

Sajnos nekem is ez a tapasztalatom,hogy elég rossz véleménnyel vannak az itteniek rólunk!És tényleg a híradásokban is egyre több(rossz) hír van a magyarokról...

Anonym hat gesagt…

ennél sokkal jobb a következö: a Jant támadták le itt Veveyben a kollégái az egyik balhét követöen, hogy mégis mi a fenét kavarunk mi ott Magyarországon? Szegény köpnyi-nyelni nem tudott, és próbálta bizonygatni, hogy ö mint cseh, csak áttételesen 'tehet' az egészröl...

Anonym hat gesagt…

Oh, Orsi, ha tudnád, hogy én hányszor hallotta/olvastam, mert még a fáradtságot is veszik az osztrákok és megírják mailben, hogy ök bizony amig "ez a politikai" helyzet nem változik nem mennek Mo-ra nyaralni, holott eddig évekig jártak a Balatonra. Most akkor mit tudsz mondani??? Maga nem normális? A Balaton pont ugyan olyan, mint eddig? A standon nem fogja magát letámadni a "politikai helyzet"? Hogy higgye már ez, az osztrák sajtó sem szent és nem minden úgy van, ahogy leírják? Nagyon nehéz.

Kitartás, Lalumami

Ditke hat gesagt…

Ezzel mi is igy vagyunk, igaz, mi meg csak par eve vagyunk kint de ez alatt is erezni lehet a negativ tendenciat :(
Bar a spanyoloknak Puskas meg kicsit tudja tartani a frontot, de hogy meddig...

zsizzsik hat gesagt…

Nekem sajnos nincsenek illúzióim arról, hogy az utóbbi időben olyan sokat romlott volna a helyzet. Romlott, de előtte sem gondolom, hogy olyan jó híre lett volna a magyaroknak, mint amit mi saját magunkról gondolunk, állítunk. Ha őszintén tudsz beszélgetni erről a kérdésről egy külföldivel, akkor az átlag a cigányokkal azonosítja a magyar népet még mindig. De legalább is ugye a Balkán Bécstől keletre kezdődik. És ez nyilván nem teljesen a mi hibánk.