"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Mittwoch, 12. September 2012

Fogkrém-mánia

Fürdőszoba-takarítások közben már többször megírtam ezt a posztot fejben, de mostanra olyan méreteket öltött Marcel fogkrém-mániaja, hogy muszáj papírra vetnem :)))

Fél éves korában bújt ki az első kis fogacskája, onnantól kezdve szépen, többé-kevésbé rendszeresen mostuk az egyre nagyobb számú fogait :))

ez volt élete első fogmosása :)))

Soha nem rajongott különösebben ezért a procedúráért, volt, hogy inkább nyűg és kínlóadás volt neki, sok lelkesedés nem volt benne. Az meg aztán különösen nem érdekelte, hogy milyen márkájú, színű, szagú, ízű és állagú fogkrémet nyomok a teljesen mindegy milyen fogkefére :)

Aztán szinte napra pontosan egy éve volt a balesete.... (még mindig kiráz a hideg, ha csak rágondolok, azt hiszem, tényleg életem egyik legszörnyűbb élménye volt...). Akkor napokig gondolni sem lehetett a fogmosásra, hisz Marcel már akkor elkezdett keservesen sírni, ha valami 10 cm-nél közelebb került a szájához. Viszont egy hét után már ki kellett találni valamit, hisz közben azért elkezdett enni, no és a sok sok vért sem mostuk még ki a szájából, aminek szaga is volt és a többi fogát is féltettem a szuvasodástól.

A fogorvosnak volt egy jó ötlete (igazából az egyetlen, mert ha rajta múlt volna, Marcel most egy tejfoggal szegényebb lenne..), mégpedig az, hogy próbáljuk meg elektromos (Marcel szerint zümmögő:) fogkefével. Emlékszem, mennyire félve nyúltam bele a szájába, a sebe akkor már szépen gyógyulófélben volt, az egyik foga bár még becsúszva, de nem fájt neki, így aztán egyre bátrabban mostuk a fogát. Kezdetben csak fertőtlenítős szerbe áztatott fogkefével, aztán jöhetett a fogkrém is. 

Amitől legjobban rettegtünk, hogy elhal a foga, szerencsére nem következett be, mára szinte nem látszik semmi, talán pár ezred miliméterrel van csak beljebb, mint a másik fog. Semmi elszineződés, semmi elferdülés, valami csoda folytán teljesen egészséges maradt a fog :)

Onnantól kezdve viszont Marcel teljesen "rákattant" a fogmosásra. Talán túl sokat hallotta, hogy elromlik, megfeketedik vagy kilyukad a foga (direktben soha nem beszéltünk előtte róla) és hát gondolom a fogorvosnál tett látogatás sem volt egy túl jó élmény számára. Mondjuk én nem bántam/bánom, hogy nem kell minden alkalommal noszogatni, hanem tényleg szépen magától megy lelkesen.


A fogmosás-mániával együtt jöttek aztán a fogkrémek, akárhol meglátott valami újat, azt muszáj volt megvenni, kipróbálni, mostanra pedig eljutottunk oda, hogy 11 különböző fogkrém feszít büszkén a fürdőszobában :))) Igazából a legtöbb idő azzal megy el, amig kiválasztja, hogy melyikkel mosson fogat :) Kezdetben még én nyomkodtam, de mindig a rosszhoz nyúltam, így aztán mára ez már teljesen az ő reszortja, csak a végén megyek ellenőrízni az eredményt :))) Ami nem is olyan rossz, hisz csodaszép fehérek és egészségesek a fogai :))


Olyannyira fogkrém-függő, hogy ha jutalomként kilátásba helyezek egy új fogkrémet, nem kell kétszer mondanom és már csinálja is, amit kérek tőle (legalábbis legtöbbször :D:D:D:D) Úgyhogy mindig van itthon talonban 1-2 új fogkrém, hihetetlen, hogy mennyire tud neki örülni és micsoda boldogság, mikor új fogkrémmel moshat fogat :))))

Én pedig egy cseppet sem bánom, mert szívesebben áldozok most többet fogkrémre, mint évek múlva sokkaltöbbet fogorvosra....

Kommentare:

Detti hat gesagt…

Mintha Rudóról írtál volna. Amikor nem tud választani, akkor kompromisszumként úgy mos fogat, hogy a kefe elejére az egyikből, a hátuljára a másikból nyom. Nálunk is fogmosás mánia van. Kb. 5x szeretne fogat mosni egy nap. Ismét kompromisszumként ő moshatja hugi fogát. Nagyon alapos és megszidja egy éves húgát, ha nem úgy nyitja a száját, ahogy kis mániákusunk elképzeli. :)

Bea hat gesagt…

Hát ennél rosszabb sose legyen!!!! és mennyivel egészségesebb fogkrémmel motiválni, mint csokival:)