"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Donnerstag, 14. März 2013

Peregnek a napok...

Már megint lassan vége van egy hétnek, most valahogy nagyon nem barátom az idő, szeretném egy kicsit megállítani vagy legalább is lelassítani, na nem mintha a havat annyira szeretném, hogy ezt nézegessem még sokáig.... Egyrészről mint az ólom nehezedik ránk a döntéskényszer, mivel két napja szóltak Luzernből, hogy lenne helye Marcelnek augusztustól a fizetős kéttannyelvű suliban. Gábor egész héten Franciaországban van, így érdemben nem túl sokat tudtunk beszélni, hétfőig kaptunk haladékot, akkor dönteni kell...Több minden szól mellette, mint ellene, de ha ez ilyen egyszerű lenne, hogy az ember felírja a pro-contra érveket egy papírra és amelyik lista hosszabb, azt választja.... nehéz a mérlegelés... de erről majd részletesen hamarosan..

Másrészről annyira könnyű most Marcellel, relatív jól alszik (koppkoppkopp :), kiegyensúlyozott, szereti az ovit, jól érzi magát ott, itthon meg mint egy kis tündér, mindent meg lehet vele beszélni, szinte soha nem ellenkezik, nem hisztizik, egyre önállóbb egy csomó dologban, tényleg egy csupamosoly kis (nagy) szeretetgombóc (na jó, gombócnak nem épp nevezhető, mivel az evést nem viszi túlzásba, inkabb pálcika, de hatalmas szívvel és sok sok szeretetttel :))) No és olyan okosságokkal, tényleg minden nap meglep valamivel, leginkább a gondolkodásmódjával, az emlékezőtehetségével és (még mindig) a számokhoz való viszonyával... Minden nap ad valamit, amit mélyen elraktározok és minden nap tanít valamire. Na ez jó csöpögős lett, de így van, azt hiszem, határtalan az a szeretet, amit érzünk iránta és látva, elnézve őt, a boldogságát, a mosolygós nagy szemeit, a kiegyensúlyozottságát, ez nekünk a legnagyobb öröm és valahol "elégtétel", hogy amit és ahogy eddig csináltuk, amilyen döntéseket eddig hoztunk az életében, minket igazol és nem ártottunk neki, sőt... :)) Persze ez nem egyszerűsíti meg a döntésünket, ha csak annyiban nem, hogy látszik, hogy a változások ellenére (amiből már Marcelnek is kijutott pár) nagyon kis kezelhető gyerek maradt :)) Aki teljes Titanic-lázban ég, falja a titanicos könyveket, minden tudni akar (és lassan tud is :)) a hajóról, a balesetről, a jéghegyekről, a tengerekről, minden nap legalább kétszer kell végigmesélni, végignézni az összes titanicos könyvét :))

Hogy azért kicsit kikapcsoljuk a fejünket, hétvégén Ildiékhez mentünk egy kis baráti "támogatásra", beszélgetésre, no meg azért, hogy hétfőn Gábor, egy Magyarországról csak ezért érkező barátjával el tudjon menni az évi rendes Genfi autószalonba, nyálat csorgatni :))) Mi kihagytuk ezt az "élményt", helyette játszótereztünk a gyerekekkel, akik egyre jobban eljátszanak egymással, nagyon aranyosak voltak, közben pedig próbáltuk megváltani a világot...

 
A Signal de Bougy játszótéren :)
 

 

Múlt héten készítettem pár tavaszi virágos fotót, erre ma reggelre csupahóra ébredtünk.... ha december lenne, még azt is mondanám, hogy jajdeszép, de lassan nekem is elegem lesz a hóból és hidegből...Marcel még bírja, mikor reggel kinézett az ablakon, nagy örömmel kiabálta, hogy dejóóóó, ma akkor mehetünk megint szánkózni.....igaz, még nem raktuk el a pince mélyére a szánkókat, de valahogy a fagyoskodásból elég volt erre a télre...







És a ma reggeli havas fotók.... :)










Két kedvencem :)


Gyere bújjunk össze, hogy ne fázzunk annyira :))

Kommentare:

Dominika hat gesagt…

Marcel nagyon helyes fiú lehet. Mi is most voltunk felvételizni Kristófnak suliba, és bár a suli biztos volt, nagyon sokáig vívódtunk a szakokat illetően. Amikor ilyesmi döntéseket kell meghozni, mi is igyekszünk nagyon alaposak lenni, és bízni abban, hogy jó lesz a gyereknek. Meg azzal nyugtatom magam, hogy ez nem végleges döntés, lehet bármikor változtatni, illetve hogy a gyerekek sokkal rugalmasabbak és alkalmazkodóbbak, mint azt mi gondolnánk. Jó döntéshozatalt nektek!
Az utolsó krókusz pedig fantasztikus!!! Csodaszép!

Ferilka hat gesagt…

Gyönyörűek a fotók Orsi! Tudom, mindig ezt mondom, de most tényleg!! :-)) Innen a benti melegből jól esik nézegetni őket :-) A többiről már beszéltünk...szorítunk Nektek nagyon, hogy a hétvégén jöjjön az isteni szikra! pussssiii