"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Samstag, 29. März 2014

Megint egy tökéletes :)))

Gábor hétfői szülinapjára szerettem volna valami könnyű, gyors, egyszerű de nagyon finom tortát sütni :)) kicsit keresgéltem a neten, majd rátaláltam erre a csokitortára és gondoltam, megpróbáljuk :))

Pillekönnyű csokiorta (paleos, tehát egy gramm liszt sincs benne :))

Hozzávalók:
20 dkg főtt sárgarépa pürésítve
15 dkg étcsoki (legalább 70 %-os), ha gyerekekkel csináljátok, akkor inkább 20 dkg, mert fogy rendesen elkészítés közben is belőle :)))
10 dkg kókuszolaj olvasztva
1 vanília rúd
4 tojás szétválasztva
5 dkg xylit
5 dkg darált mandula


A sárgarépát apróra vágtam, megfőztem, majd még melegen pürésítettem, botmixerrel a legegyszerűbb. A tojássárgákat habosra keverte Marcel a xylittel 3-4 percig, közben a csokit a kókuszolajjal vízgőz felett felovasztotta, majd hagytuk hűlni. A kihűlt olvasztott csokit a felvert tojássárgához kevertük, majd a répapürét is, a vaníliát és a darált mandulát is. A tojásfehérjéket kemény habbá vertem, majd ezt óvatosan beleforgattam a masszába. Egy 23 cm-es formát kikentem kókuszolajjal, beleöntöttem a masszát és 180 fokos sütőben kb. 30-35 percig sütöttem. A torta közepe ilyenkor még kicsit sületlennek látszik, de ilyennek kell lennie. Gyümölcsökkel díszítettük és mivel szám-gyertyát nem kaptam, sima gyertyákat raktunk rá :) Mivel étterembe mentünk ünnepi vacsizni, a tortát már délután lemeóztuk, ISTENI volt, tényleg omlik az ember szájában, szaftos, finom, csupacsokis, alig lehetett abbahagyni:))  Két habot csináltam hozzá, a sima fehér kókusztej és kókuszkrém felverve habnak, a másikba tettem még egy marék málnát és kis xylitet, hát nagy sikert arattam vele :)))  Ja és tényleg szuper gyorsan kész és szinte az egészet Marcel csinálta :))))
 
 
Kis szorgos segítőm :))
 
 

Vacsizni pedig egy közeli Steakhouse-ba mentünk, persze Gábor kívánságára, ahol elmondása szerint élete legfinomabb steak-jét ette :))) (ha valaki erre jár és szereti a steak-et, csak ajánlani tudjuk a steakhaus-t Mülenenben :))

Montag, 24. März 2014

Hétköznapiságok

Akkor indítok is rögtön egy képpel :))))

A bal oldali fotó pénteken készült a Schadau parkban, az idei első pikniken, a jobb oldali pedig ma reggel oviba menet :)))) Végül is heteken át élveztük a csodás tavaszi időt, egy szavunk nem lehetett, főleg a tavalyi tavasznak csúfolt valamihez képest (mikor június elsején is síoverálban kirándultunk a friss hóban:), idén tényleg meleg volt, sok sok napsütéssel, de valahol éreztük, hogy ennek még meglesz a böjtje :))


Ma reggel volt az első, hogy Gábor nem tudott elindulni autóval dolgozni, annyi hó esett, nem is igazán takarították és még egy kamion is keresztbe fordult az úton. Mindenesetre a gyerekek nagyon örültek neki, persze mindenki elkésett az oviból-iskolából, háromszor annyi ideig tartott az út, mint egy sima reggelen :)

 






De ahogy már írtam, próbáltuk a korai tavasz minden napos pillanatát kiélvezni, újra "felfedeztük" pl. a Thunba vezető túrautat és egyszer kettesben, egyszer pedig barátnőmékkel együtt gyalogoltunk le. Szuper kirándulás, kb. 4 óra, ebből kettő a túra, aztán van játszóterezés, hajózás, buszozás, szóval minden, ami egy jó kis délutáni programhoz kell :)))












A múlt hét legnagyobb történése az volt, hogy Marcel végre megtanult két keréken bicózni :))) Neki ez nagy mumus volt, futóbicózott, rollerezett, korizott és egyből ráérzett a síelésre is, de valahogy a bicózáshoz nem fűlt a foga :) Persze néha megpróbáltuk, de kevés sikerrel, gondoltam, egyszer csak rájön magától, milyen jó is ez :))) És mint sok minden másnál, itt is eldöntötte a kis agyában, aztán rápattant és ment :)))





Imádjuk ezt a sétányt Thun és Hünibach között, tópart, csodás kilátás a hegyekre, széles gyalog és bicóút, két végén játszótér, szóval adott minden :))

Amik még történtek:)))

Voltunk japán étteremben, a kaja felejtős volt (sajna nem sushit ettem), Marcel viszont lelkesen próbálkozott a pálcikaevéssel :))) De azért a fánk jobban csúszott neki is :)))




Hétvégén meglátogattuk Ildiéket, full program volt, szuper fondue-vacsival, hajnalig tartó beszélgetésekkel, nyaralás-tervezéssel és tóparti játszóterezéssel :)



Marcel nagy lelkesen készített egy rajzot Gábor szülinapjára, egy repülőteret, repülőkkel és persze kis családunkkal :))



Közben pedig meg nem áll egy pillanatra sem legújabb kedvenc a kalózkodás és a fejenállás (előszeretettel vacsora után :)))



Készültek ovis fotók is, Marcel csoportja és portréja :))

 
 
Kis okos bogaram, még álmában is gondolkodik :)))



Este kéri, hogy maradjak még ott 8 percet a szobájában. Kis szünet után azt mondja: "Tudod hány másodperc a 8 perc? 480!" Persze tudom, hogy okos és tudom, hogy imád számolni, de ez megint ledöbbent. Kérdezem, hogy számolta ki. Erre ő: "Hát vettem 10 percet, az 600 másodperc, aztán abból levontam 2 percet, ami 120 másodperc, és 600-120 az 480..". Aha, értem.....

Ovit nagyon szereti, egyre több barátja van, egyre ügyesebben kommunikál, beszél, egy alkalom után már a logopédushoz sem kell mennie :) Itthon meg kérdez, most legszívesebben folyamatosan kalózosat játszana, nézzük a térképeket és közben egyfolytában mindenre kíváncsi és azt mondta, mindent tudni szeretne a Földről :)))

Ma pedig Gábor szülinapja van, ezzel a rajzzal köszöntötte Marcel őt reggel :))) Isten éltessen nagyon sokáig :))))

Donnerstag, 20. März 2014

Csillagos tizes :)

Múlt vasárnap csodálatosan szép idő volt, ragyogóan sütött a nap és már előző este megbeszéltük, hogy a hegyekbe, síelni szeretnénk elmenni (mi menni, Marcel síelni :). A közelünkben - max. egy óra autózásra - 29 síterep van, mindegyik 10-50 sípályával, szóval nehéz volt a választás :)) Végül az Elsigenalp mellett döntöttünk, egyrészt egyik barátnőm is regélt róla, másrészt ott még nem voltunk és az internet és webcam alapján csodás hely és szuper gyerekpályák vannak :)

Vasárnap reggel 9kor már úton voltunk, ami nálunk, annak ellenére, hogy Marcel nem tartozik a hétalvók közé (ellentétben Gáborral:), összekészülődéssel, téli kirándulásra öltözéssel nem rossz teljesítmény :)

Adelboden felé kell indulni, de nem kell elmenni a völgy végéig, hanem előtte balra elkanyarodni, felfelé a hegyre. Iszonyat szűk az út, legtöbb helyen csak egy autó fér el rajta, csak egyszer volt egy kicsit veszélyesebb szitu, mert szerencsénkre rajtunk kívül nem nagyon volt más az úton :) Ezért is lepődtünk meg nagyon, hogy mikor felértünk Elsigenbachba, ahonnan a felvonó indul, a három hatalmas parkoló közül egy már telis tele volt :))) Hiába, sok mindent el lehet mondani a svájciakról, de az biztos, hogy egy sportos és koránkelő nemzet :))

A felvonónál elég sokat kellett sorban állnunk, csak a harmadikkal jutottunk fel, bár ahogy néztük, mi még időben voltunk, utánunk jött a nagyobb tömeg :) A felvonó kb 5 perc alatt visz fel az Elsigenalpra és mikor kiszáll az ember, még a lélegzete is eláll :)) Kicsit olyan, mintha egy katlanba érkeztünk volna, körben magas havas hegyek, a katlanban sípályák, gyerekpályák, hütték, csodálatos!!!

 
Első körben a gyerekrészt céloztuk meg, Marcel egyszer lecsúszott, aztán kijelentette, hogy ez bébiknek való, úgyhogy nézzünk körül, hol tudna ő rendesen síelni :))) Hát igen, ezért is lesz jó, ha jövőre együtt megyünk, mert vannak olyan kék pályák, ahol már simán le tudna jönni, viszont olyan hosszúak és magasról indulnak, hogy egyedül nem merném felengedni....

Szerencsére találtunk egy pályát, ami belátható volt és egyedül is tudott Marcel síelni rajta. Tányéros felvonó vitte fel a síelőket, mikor Marcel ezt meglátta, kijelentette, hogy ő ezzel nem tud menni :)) Elsőre segítettem neki egy kicsit, aztán onnantól kezdve persze nem volt gond :)) A pálya nem volt túl hosszú, viszont elég meredek, úgyhogy tudott kedvére száguldozni :)))) Nagyon élvezte :)))


A nap tűzött, szikrázott a hó, annyira szép volt :)) És Gábor most mondta először, hogy elérkezett ő is odáig, hogy szeretne megtanulni síelni :))))) Na majd jövőre meglátjuk, kitart-e a lelkesedése :)))) De tényleg szuper volt :)))





A hegyi hütte teraszán ebédeltünk, nem voltak extra kaják, de finoman elkészítve :) Marcel megérdemelte és nagy élvezettel majszolta el ebéd után a fagyiját :))


Utána folytatódott a síelés, aztán pihenésképp hóembert építettünk, lavinákat gurítottunk le a hegyről, Marcel imádta a havat :)))

















Jól kifáradva értünk vissza az autóhoz, szuper nap volt és biztos, hogy megyünk még ide máskor is, télen és nyáron is, ahogy néztük, szuper túrázó terep, tóval, túrautakkal, télen gyerekpályákkal, szánkópályával és csodás kilátással :))))


Ja, úgy leégtünk, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, felelősségteljes szülők vagyunk, két naptejet is vittünk a hátizsákban, csak épp bekenni felejtettük el magunkat :))) Marcel hétfő reggel úgy nézett ki, mintha mindkét arcán nagy lázrózsák lennének, de szerencsére mondta az oviban, hogy nem beteg, csak síelni volt :)))))

ps. Marcel kréta-rajza (egy nem túl jól lemosott táblára:) erről a napról:))) Napsütés-hegyek-sielő-felvonók :))